Löydetty 8049 Tulokset: Szó

• Azután az égi hang újra szólt hozzám: "Menj, vedd el a nyitott könyvet az angyal kezébõl, aki a tengerben és a földön áll." (Jelenések könyve 10, 8)

• Odamentem az angyalhoz, hogy adja át nekem a könyvecskét. Így szólt hozzám: "Nesze, nyeld le! Keserû lesz tõle a gyomrod, de a szád olyan édes, mint a méz." (Jelenések könyve 10, 9)

• "Két tanúmnak meghagyom, hogy szõrzsákba öltözve ezerkétszázhatvan napig hirdessenek bûnbánatot." (Jelenések könyve 11, 3)

• Holttestük ott hever majd a nagyváros utcáján, amelyet átvitt értelemben Szodomának és Egyiptomnak neveznek, ahol Urukat is keresztre feszítették. (Jelenések könyve 11, 8)

• Az égbõl hangos szózat hallatszott: "Gyertek fel ide!" S ellenségeik szeme láttára egy felhõn fölszálltak az égbe. (Jelenések könyve 11, 12)

• A hetedik angyal is megfújta a harsonát. Nagy szózatok hallatszottak az égben: "Urunk és Fölkentje megszerezte az uralmat a világ felett, és uralkodni fog örökkön-örökké!" (Jelenések könyve 11, 15)

• Ekkor a huszonnégy vén, aki az Úr színe elõtt a trónuson ült, arcra borult, és imádta az Istent: (Jelenések könyve 11, 16)

• A népek ugyan felbõszültek, de eljött haragodnak és a halottak fölötti ítélkezésnek ideje. Jutalmazd meg szolgáidat, a prófétákat, a szenteket és akik félik nevedet, a kicsiket és a nagyokat egyaránt! A föld megrontói meg pusztuljanak!" (Jelenések könyve 11, 18)

• Megnyílt az égben az Isten temploma, és láthatóvá vált a szövetség ládája a templomban. Erre villámlás, égzengés, földrengés és nagy jégesõ támadt. (Jelenések könyve 11, 19)

• Az égen nagy jel tûnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. (Jelenések könyve 12, 1)

• Farkával lesöpörte az ég csillagainak egyharmadát, és a földre szórta. Ekkor a sárkány odaállt a szülõ asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje gyermekét. (Jelenések könyve 12, 4)

• Az asszony a pusztába menekült, ahol az Isten helyet készített számára, hogy ott éljen ezerkétszázhatvan napig. (Jelenések könyve 12, 6)