Löydetty 14115 Tulokset: Re
Az Úr meghallgatta Mózes kérését, a békák elpusztultak a házakban, az udvarokon és a földeken. (Kivonulás könyve 8, 9)
De amikor a fáraó látta az enyhülést, újra megkeményedett, s nem akart Mózesre és Áronra hallgatni, ahogy azt az Úr elõre megmondta. (Kivonulás könyve 8, 11)
Áron kinyújtotta kezét a bottal, és ráütött a föld porára. Erre szúnyogok lepték el az embereket és az állatokat. Egész Egyiptomban minden por szúnyoggá változott. (Kivonulás könyve 8, 13)
Az egyiptomi varázslók is megkísérelték, hogy mesterségükkel szúnyogot hívjanak elõ, de nem volt sikerük. A szúnyogok ellepték az embereket és az állatokat. (Kivonulás könyve 8, 14)
A varázslók azt mondták a fáraónak: ez az Isten ujja. A fáraó szíve mégis megkeményedett, s nem hallgatott Mózesre és Áronra, ahogy az Úr azt elõre megmondta. (Kivonulás könyve 8, 15)
Ezután az Úr így szólt Mózeshez: "Holnap reggel, amikor a fáraó lemegy a Nílus partjára, járulj eléje és mondd meg neki: Ezt üzeni az Úr: engedd el népemet, hogy áldozatot mutasson be nekem. (Kivonulás könyve 8, 16)
A fáraó így válaszolt: "Elengedlek titeket, mutassátok be az áldozatot az Úrnak, Isteneteknek, de nem mehettek el messzire. Könyörögjetek értem is." (Kivonulás könyve 8, 24)
Az Úr meghallgatta Mózes kérését, a bögölyök elhagyták a fáraót, a szolgáit és az alattvalóit: egy sem maradt belõlük. (Kivonulás könyve 8, 27)
Ezután az Úr így szólt Mózeshez: "Menj a fáraóhoz és mondd meg neki: ezt üzeni az Úr, a héberek Istene: engedd szabadon népemet, hogy áldozatot mutasson be nekem. (Kivonulás könyve 9, 1)
akkor az Úr keze, mint pusztító járvány, ránehezedik nyájaidra, amelyek a mezõn vannak: a lovakra, a szamarakra, a tevékre, a szarvasmarhákra és a juhokra. (Kivonulás könyve 9, 3)
A fáraó ellenõriztette a dolgot: az izraeliták nyájaiból valóban egy sem pusztult el. A fáraó ennek ellenére megátalkodott és nem bocsátotta el a népet. (Kivonulás könyve 9, 7)
Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz: "Vegyetek egy tele marék hamut a kemencébõl, és Mózes a fáraó elõtt szórja az ég felé. (Kivonulás könyve 9, 8)
