Löydetty 791 Tulokset: Rãs
Meglátogattad a földet és megitattad, áldásod bõségével elárasztottad. Isten patakja tele van vízzel; jó termést adtál gabonából, s a földet is elõkészítetted: (Zsoltárok könyve 65, 10)
Áraszd ki rájuk méltatlankodásod, s haragodnak tüze eméssze meg õket! (Zsoltárok könyve 69, 25)
Gabona árassza el a földet a hegyek csúcsáig, gyümölcs teremjen bõségben, mint a Libanonon, legyen virág is annyi, mint a gyom a földön! (Zsoltárok könyve 72, 16)
Elmélkedtem hát, hogy kifürkésszem, de túlontúl fárasztónak látszott, (Zsoltárok könyve 73, 16)
Te hívtad elõ a forrást és patakot, elapasztottál õsi folyamokat. (Zsoltárok könyve 74, 15)
Megrepesztette a sziklát a pusztában, s a kicsorduló forrásból bõven adott inni. (Zsoltárok könyve 78, 15)
Patakokat csalt elõ a sziklából, és vizüket bõven árasztotta. (Zsoltárok könyve 78, 16)
S lám, rácsapott a sziklára, és megeredt a víz, elõtört a forrás. "De tud-e népének kenyeret adni, és húsételrõl gondoskodni?" (Zsoltárok könyve 78, 20)
Ha végigvonul a Baka-völgyön át, az a források völgyévé változik, a korai esõ áldás bõségébe öltözteti. (Zsoltárok könyve 84, 7)
Kegyelmedet, Uram, kiárasztottad földedre, Jákob sorsát jóra fordítottad. (Zsoltárok könyve 85, 2)
Igen, az Úr kiárasztja áldását és földünk meghozza termését. (Zsoltárok könyve 85, 13)
Nehogy rászedje ellenfele, s a gonosz hatalmaskodjék fölötte. (Zsoltárok könyve 89, 23)