Löydetty 4684 Tulokset: Mel
Nem méltatták az Istent arra, hogy megismerjék, az Isten is romlott eszükre hagyta hát õket, hogy alávaló tetteket vigyenek végbe. (Rómaiaknak írt levél 1, 28)
Bár fölismerték Isten rendelkezését, hogy aki effélét mûvel, méltó a halálra, mégis ilyeneket tesznek, sõt a tetteseknek még helyeselnek is. (Rómaiaknak írt levél 1, 32)
Isten ugyanis személyválogatás nélkül ítél. (Rómaiaknak írt levél 2, 11)
Ezzel igazolja, hogy a törvény szabta cselekedet a szívébe van írva. Errõl lelkiismerete tanúskodik és önítélete, amely hol vádolja, hol menti majd azon a napon, (Rómaiaknak írt levél 2, 15)
amelyen evangéliumom szerint Isten Krisztus által ítélkezik az emberek rejtett dolgai fölött. (Rómaiaknak írt levél 2, 16)
S miért ne tennék rosszat, hogy jó származzék belõle, mint némelyek rágalmaznak bennünket, hangoztatva, hogy effélét állítunk. Ezeknek jogos az elmarasztalásuk. (Rómaiaknak írt levél 3, 8)
az az Isten elõtti megigazulás, amely a Jézus Krisztusban való hitbõl ered, és amely minden hívõnek szól. Ebben nincs különbség. (Rómaiaknak írt levél 3, 22)
Hol marad tehát dicsekvésed? Szétfoszlott. Mely törvény alapján? Vajon a tettek törvénye alapján? Nem, hanem a hit törvénye szerint. (Rómaiaknak írt levél 3, 27)
Általa jutottunk hozzá a hitben a kegyelemhez, amelyben élünk, és dicsekszünk a reménységgel, hogy az isteni dicsõség részesei lehetünk. (Rómaiaknak írt levél 5, 2)
Mindamellett a halál Ádámtól Mózesig úrrá lett azokon is, akik nem vétkeztek a törvényt megszegve, mint Ádám, aki az Eljövendõnek elõképe. (Rómaiaknak írt levél 5, 14)
A kegyelemmel azonban nem úgy áll a dolog, mint a bukással. Mert ha egynek bukása miatt sokan meghaltak, Isten kegyelme, s az egy embernek, Jézus Krisztusnak irgalmából nyert ajándék még inkább kiárad sokakra. (Rómaiaknak írt levél 5, 15)
A kegyelemmel tehát másképpen van, mint az egy ember bûnével. Az ítélet ugyanis egynek bûnéért rótt ki büntetést, a kegyelem pedig sok vétekbõl megigazulásra vezet. (Rómaiaknak írt levél 5, 16)
