Löydetty 510 Tulokset: Mózes könyve
Mózes így válaszolt: "Gyermekeinkkel és öregjeinkkel, fiainkkal és leányainkkal, juhainkkal és szarvasmarháinkkal együtt akarunk kivonulni, mivel ez az Úr ünnepe számunkra." (Kivonulás könyve 10, 9)
Mózes kinyújtotta botját Egyiptom fölé, erre az Úr egész nap és egész éjjel tartó keleti szelet támasztott a vidék felett. Reggelre a keleti szél elhozta a sáskákat. (Kivonulás könyve 10, 13)
Erre (Mózes) eljött a fáraótól és könyörgött az Úrhoz. (Kivonulás könyve 10, 18)
Mózes erre kinyújtotta kezét az ég felé, és három napig sûrû sötétség szállt egész Egyiptomra. (Kivonulás könyve 10, 22)
Mózes ezt válaszolta: "Ha adsz állatokat a véres és égõ áldozathoz, akkor azokat áldozzuk fel az Úrnak, a mi Istenünknek. (Kivonulás könyve 10, 25)
Mózes megjegyezte: "Te magad jelentetted ki: többet nem lépek színed elé." (Kivonulás könyve 10, 29)
Mózes kijelentette: "Ezt mondja az Úr: éjfélkor végigvonulok Egyiptomon. (Kivonulás könyve 11, 4)
Mózes és Áron véghezvitték mindezeket a csodákat a fáraó elõtt. Az Úr azonban megkeményítette a fáraó szívét és nem engedte el Izrael fiait országából. (Kivonulás könyve 11, 10)
Mózes összehívta Izrael véneit mind, és így szólt hozzájuk: "Menjetek és szerezzetek bárányt családjaitok számára és vágjátok le, mint húsvéti áldozatot. (Kivonulás könyve 12, 21)
Izrael fiai Mózes szavai szerint jártak el, s az egyiptomiaktól ezüst- meg aranydolgokat és ruhákat kértek. (Kivonulás könyve 12, 35)
Mózes így beszélt a néphez: "Emlékezzetek meg errõl a napról, amelyen kijöttetek Egyiptomból, a szolgaság házából. Az Úr erõs kézzel hozott ki onnan benneteket. Ezért nem ehettek semmiféle kovászosat. (Kivonulás könyve 13, 3)
Mózes József csontjait is magával vitte. Õ ugyanis megeskette Izrael fiait: "Ha Isten egyszer kegyesen hazavezet, akkor az én csontjaimat is vigyétek el innét magatokkal." (Kivonulás könyve 13, 19)
