Löydetty 1609 Tulokset: Jer
Megérkezvén Jeremiás talált egy barlangszerû lakóhelyet, oda vitte a sátort, a szövetség ládáját és az illatáldozat oltárát. Aztán eltorlaszolta a bejáratot. (Makkabeusok II. könyve 2, 5)
Amikor Jeremiás ezt megtudta, e szavakkal korholta õket: "A helynek ismeretlennek kell maradnia mindaddig, míg Isten újra egybe nem gyûjti népét, és meg nem könyörül rajta. (Makkabeusok II. könyve 2, 7)
Hírül vitte neki azt a mérhetetlen gazdagságot, amivel Jeruzsálemben a kincseskamra telve volt. Azt, hogy a pénz megszámlálhatatlan, nem kell mind az áldozat költségeinek fedezésére, s megvan rá a lehetõség, hogy a király kezére kerüljön. (Makkabeusok II. könyve 3, 6)
Amikor Jeruzsálembe érkezett, a fõpap és a város barátságosan fogadta. Õ megemlítette a bejelentést, és elmondta, milyen szándékkal érkezett. Megérdeklõdte azonban, hogy a dolog megfelel-e a valóságnak. (Makkabeusok II. könyve 3, 9)
Amikor a király megkérdezte, ki volna alkalmas arra, hogy Jeruzsálembe küldje újabb követségben, azt felelte: (Makkabeusok II. könyve 3, 37)
Ezenkívül még azt is megígérte, hogy fizet 150-et, ha engedélyt kap arra, hogy saját erejébõl küzdõteret és testgyakorló iskolát létesítsen, továbbá ha Jeruzsálem lakói antiochiai polgárjogot kaphatnak. (Makkabeusok II. könyve 4, 9)
Filometor király trónra lépése alkalmával Meneszteusz fiát, Apollóniuszt Egyiptomba küldték. Így Antiochusz megtudta, hogy ez utóbbi nem ért egyet politikájával. Ezért saját biztonságára gondolt, Joppéba ment, onnét pedig Jeruzsálembe érkezett. (Makkabeusok II. könyve 4, 21)
Így Jázont, aki csellel háttérbe szorította a saját testvérét, most ugyanolyan csalárd módon kitúrta egy másik, és az ammoniták földjére ûzte. (Makkabeusok II. könyve 4, 26)
De a hatalmat nem kerítette kézre, támadása szégyenletes véget ért - kénytelen volt újra az ammoniták földjére menekülni. (Makkabeusok II. könyve 5, 7)
A nép elnyomására felügyelõt hagyott hátra Jeruzsálemben, mégpedig Fülöpöt, aki származására nézve frígiai volt, életmódját tekintve pedig még nagyobb barbár, mint ura, (Makkabeusok II. könyve 5, 22)
Jeruzsálembe érkezve békét színlelt. A szombat szent napjáig nyugton maradt. Amikor azonban látta, hogy a zsidók ünnepelnek, megparancsolta embereinek, fogjanak fegyvert. (Makkabeusok II. könyve 5, 25)
Aztán gyalázza meg a jeruzsálemi templomot, és szentelje az olimpiai Zeusznak, a Garizim (hegyén) levõt meg a vendégszeretõ Zeusznak, ahogyan azt a hely lakói követelték. (Makkabeusok II. könyve 6, 2)
