Löydetty 2230 Tulokset: Fa
Az ember minden fáradozása a szájáért van, de a gyomra mégsem telik meg. (Prédikátor könyve 6, 7)
Mert olyan a balga nevetése, mint az égõ tövis ropogása a fazék alatt. Ez is hiábavalóság! (Prédikátor könyve 7, 6)
Aztán azon fáradoztam, hogy megismerjem, kifürkésszem és felkutassam a bölcsességet és a jutalmat, hogy felismerjem, mekkora balgaság a gonoszság és mekkora õrültség a balgaság. (Prédikátor könyve 7, 25)
Ezt mind láttam, amikor figyelmemet arra a fáradozásra fordítottam, amely a nap alatt folyik, amikor az ember az emberen uralkodik, annak kárára. (Prédikátor könyve 8, 9)
Amikor azon fáradoztam, hogy megismerjem a bölcsességet, és arra törekedtem, hogy megértsem a hajszát, amely a földön folyik - mert hiszen sem éjjel, sem nappal nem lehetett álmot látni a szemekben -, (Prédikátor könyve 8, 16)
akkor láttam: minden az Isten mûve, s az ember nem képes felfogni az eseményeket, amelyek a nap alatt lejátszódnak. Bármennyit fárad is az ember a kutatással, nem jut el a megértésig. És maga a bölcs sem tud a dolog nyitjára jönni, aki azt gondolja, hogy érti. (Prédikátor könyve 8, 17)
Élvezd az életet feleségeddel, akit szeretsz, hiábavaló életed minden napján, amivel Isten megajándékozott a nap alatt. Mert ez a te osztályrészed az életbõl, és az, amiért fáradozol a nap alatt. (Prédikátor könyve 9, 9)
Aki vermet ás, beleesik; és aki falat bont, megmarhatja a kígyó. (Prédikátor könyve 10, 8)
Aki követ fejt, megsérülhet tõle; aki fát hasogat, vigyázzon magára. (Prédikátor könyve 10, 9)
A balgákat elfárasztja nagy erõlködésük; aki nem ismeri az utat, nem tud eljutni a városba. (Prédikátor könyve 10, 15)
Ha tele vannak esõvel a felhõk, a földre öntik. Akár észak, akár dél felé dõl a fa, ott marad, ahová dõl. (Prédikátor könyve 11, 3)
amikor félnek a magaslatoktól, és ijedten járnak az úton; amikor a mandulafa virágzik, a sáska jóllakik, a kapor kipattan, az ember meg örök hajlékába tér - az utcán már jönnek-mennek a siratóasszonyok; (Prédikátor könyve 12, 5)
