Löydetty 14985 Tulokset: őr
Ha valaki szomorúságot okozott nekem, nem annyira nekem okozta, hanem - hogy ne túlozzak - bizonyos fokig mindnyájatoknak. (Korintusiaknak írt II. levél 2, 5)
Ti inkább bocsássatok meg neki, és vigasztaljátok meg, nehogy nagy szomorúságában kétségbe essék. (Korintusiaknak írt II. levél 2, 7)
Amikor Troászba érkeztem, hogy Krisztus evangéliumát hirdessem, a kapu nyitva állt elõttem az Úrban, (Korintusiaknak írt II. levél 2, 12)
Megint ajánlani kezdjük magunkat? Talán csak nem szorulunk nektek szóló vagy tõletek kapott ajánlólevélre, mint némelyek? (Korintusiaknak írt II. levél 3, 1)
Ha ugyanis már az ítélet szolgálata dicsõséges volt, akkor az (Isten) igazságosságának szolgálata még sokkal dicsõségesebb. (Korintusiaknak írt II. levél 3, 9)
Ha ugyanis már a mulandó oly dicsõséges volt, akkor a maradandó még sokkal dicsõségesebb lesz. (Korintusiaknak írt II. levél 3, 11)
Az õ értelmük eltompult, hiszen mindmáig rajta a fátyol az Ószövetségen, amikor olvassák, s rajta is marad, mert csak Krisztusban tûnik el. (Korintusiaknak írt II. levél 3, 14)
Igen, mind a mai napig fátyol borítja szívüket, amikor Mózest olvassák, (Korintusiaknak írt II. levél 3, 15)
Mivel Isten irgalmából ez a hivatásunk, nem veszítjük el bátorságunkat. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 1)
Mindenfelõl szorongatnak minket, de össze nem zúznak, bizonytalanságban élünk, de kétségbe nem esünk. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 8)
Mert minden értetek történik, hogy minél bõvebben áradjon a kegyelem, s így hálát is mind többen adjanak az Isten dicsõségére. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 15)
A mostani pillanatnyi könnyû szenvedés ugyanis a mennyei örök dicsõség túláradó mértékét szerzi meg nekünk. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 17)
