Löydetty 141 Tulokset: útra
Ezzel útra keltek és továbbmentek. Elöl vitték gyermekeiket, nyájukat és értékes holmijukat. (Bírák könyve 18, 21)
Amikor az ember fölkelt, hogy útra keljen, apósa nagyon tartóztatta. Ott maradt hát és ott töltötte az éjszakát. (Bírák könyve 19, 7)
Ekkor a férj fölkelt, hogy mellékfeleségével és szolgájával útra keljen. Ám apósa, a fiatalasszony apja így szólt hozzá: "Nézd, a nap már estére hajol. Töltsd hát itt az éjszakát és örüljön a szíved. Holnap reggel aztán elindulhattok és visszatérhetsz sátradba." (Bírák könyve 19, 9)
"Kelj föl - mondta neki -, és induljunk!" De nem kapott választ. Akkor föltette szamarára, útra kelt és hazatért. (Bírák könyve 19, 28)
Reggel Izrael fiai útra keltek, és Gibeával szemközt ütöttek tábort. (Bírák könyve 20, 19)
Benjamin fiai így tettek, s számuknak megfelelõen egy-egy feleséget ragadtak el a táncolók közül. Azután útra keltek, visszatértek területükre, fölépítették városaikat és letelepedtek bennük. (Bírák könyve 21, 23)
Elhagyta hát azt a helyet, ahol azelõtt éltek, és két menyével útra kelt, hogy visszatérjen Júda földjére. (Rut könyve 1, 7)
Aztán figyeljétek meg: ha odaérnek a hazafelé, a Bet-Semesbe vivõ útra, akkor õ volt, aki ezt a nagy szerencsétlenséget ránk hozta; ha ellenben nem, akkor tudni fogjuk: nem az õ keze ért utol bennünket, hanem valami véletlen folytán lett osztályrészünk." (Sámuel I. könyve 6, 9)
A tehenek egyenesen a Bet-Semesbe vivõ útra tértek, és azon az úton is maradtak, menet közben bõgtek, s nem tértek le se jobbra, se balra. A filiszteusok egész Bet-Semes határáig követték õket. (Sámuel I. könyve 6, 12)
Történt, hogy Kisnek, Saul apjának elkóboroltak a nõstény szamarai. Ezért Kis azt mondta fiának, Saulnak: "Végy magad mellé egy szolgát, aztán kelj útra. Menj, és keresd meg a nõstény szamarakat!" (Sámuel I. könyve 9, 3)
Az Úr így szólt Sámuelhez: "Meddig akarsz még Saul miatt bánkódni, amikor elvetettem, hogy ne uralkodjék tovább Izrael fölött? Töltsd meg szarudat olajjal, és kelj útra. Menj el Izájhoz Betlehembe, mert a fiai közül szemeltem ki királyt." (Sámuel I. könyve 16, 1)
Erre fogta az olajosszarut és fölkente testvérei körében. Attól a naptól eltöltötte Dávidot az Úr lelke, Sámuel meg útra kelt és elment Rámába. (Sámuel I. könyve 16, 13)
