Löydetty 17607 Tulokset: ár

• Minden fia és minden lánya sietett vigasztalni, de nem akart vigasztalódni, hanem így szólt: "Gyászolva költözöm le fiamhoz az alvilágba." Így siratta õt az apja. (Teremtés könyve 37, 35)

• A midiániták pedig eladták õt Egyiptomban Potifárnak, a fáraó egyik kincstárnokának, az õrség parancsnokának. (Teremtés könyve 37, 36)

• Majd ismét szült egy fiút, s Selának nevezte. Keszibben tartózkodott, amikor ezt szülte. (Teremtés könyve 38, 5)

• Júda az elsõszülött Er számára egy Támár nevû feleséget vett. (Teremtés könyve 38, 6)

• Júda azt mondta Onannak: "Élj bátyád feleségével, teljesíts vele szemben a sógori kötelességet, s így gondoskodj utódról bátyád számára." (Teremtés könyve 38, 8)

• Ezután Júda így szólt menyéhez, Támárhoz: "Térj vissza atyád házába, özvegyként, amíg a fiam, Sela, fel nem nõ." Arra gondolt ugyanis, hogy meghalhat az is, mint testvérei. Támár elköltözött és visszatért apja házába. (Teremtés könyve 38, 11)

• Hosszabb idõ elmúltával meghalt Sua leánya, Júda felesége. Júda a gyászidõ letelte után elment barátjával, az adullámi Hirával Timnába a juhait nyírni. (Teremtés könyve 38, 12)

• Mikor Támárnak megvitték a hírt: "Íme apósod Timnába jön a juhait nyírni", (Teremtés könyve 38, 13)

• letette özvegyi ruháját, fátyolt vett magára, befödte arcát és leült Enajim bejáratához, amely a Timna felé vezetõ úton van. Látta ugyanis, hogy Sela már felnõtt, mégse adták õt hozzá feleségül. (Teremtés könyve 38, 14)

• Júda észrevette és rossz nõnek tartotta, mivel az arca el volt fedve. (Teremtés könyve 38, 15)

• Odament hozzá az út szélére és megszólította: "Gyere, veled akarok hálni." Nem tudta ugyanis, hogy a saját menye. Az így válaszolt: "Mit adsz, ha velem hálhatsz?" (Teremtés könyve 38, 16)

• "Milyen zálogot adjak?" - kérdezte. Azt felelte: "A pecsétgyûrûdet a zsineggel és a botodat, amit a kezedben tartasz." Neki adta, hált vele, és az teherbe esett. (Teremtés könyve 38, 18)