Löydetty 25068 Tulokset: És
Amikor emiatt az Úrhoz kiáltottunk, meghallotta szavunk és küldött egy angyalt, s az angyal kivezetett bennünket Egyiptomból. S most itt vagyunk Kádes városában, amely határos a te földeddel. (Számok könyve 20, 16)
Át szeretnénk vonulni országodon, úgy, hogy a szántóföldeken és a szõlõkön nem mennénk keresztül, s vizet sem innánk a kutakból. A királyi úton haladnánk, nem térnénk le se jobbra, se balra, míg át nem vonulunk földeden." (Számok könyve 20, 17)
Izrael fiai újra üzentek: "Csak a járt úton haladnánk, s ha én és jószágom iszunk a vizedbõl, megadom az árát. Semmi egyebet nem akarok, csak hogy átvonulás céljából földedre léphessek." (Számok könyve 20, 19)
Izrael fiai - az egész közösség - Kádesbõl elindulva elérkezett Hór hegyéhez. (Számok könyve 20, 22)
Hór hegyénél, Edom országának határánál azt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: (Számok könyve 20, 23)
Vedd Áront és fiát, Eleázárt, és vidd fel Hór hegyére. (Számok könyve 20, 25)
Aztán vetesd le Áronról öltözékét és add fiára, Eleazárra, Áron pedig megtér ott övéihez és meghal." (Számok könyve 20, 26)
Mózes úgy tett, ahogy az Úr parancsolta. Az egész közösség szeme láttára fölmentek Hór hegyére. (Számok könyve 20, 27)
Aztán Mózes levétette Áronnal öltözékét, és fiára, Eleazárra adta, Áron pedig meghalt a hegy csúcsán. Mózes és Eleazár lejöttek a hegyrõl, (Számok könyve 20, 28)
s akkor az egész közösség megtudta, hogy Áron elköltözött. Izrael egész háza siratta Áront, harminc napon át. (Számok könyve 20, 29)
Amikor a kánaáni Arad királya, aki a déli országrészen lakott, megtudta, hogy Izrael az Atarim felõli úton odaért, megtámadta Izraelt, s néhányukat foglyul ejtette. (Számok könyve 21, 1)
Erre Izrael fogadalmat tett az Úrnak, e szavakkal: "Ha kezembe adod ezt a népet, betöltöm rajta az átkot és a városain is." (Számok könyve 21, 2)