Löydetty 25068 Tulokset: És
A közösségnek nem volt semmi vize, ezért összeverõdtek Mózes és Áron ellen. (Számok könyve 20, 2)
Az emberek Mózesnek támadtak, s ilyeneket kiabáltak: "Bár mi is elpusztultunk volna, mint ahogy testvéreinknek el kellett pusztulniuk az Úr színe elõtt! (Számok könyve 20, 3)
Miért vezettetek ki Egyiptomból, s hoztatok ide erre a szörnyû vidékre? Olyan vidékre, ahol nincs se vetés, se fügefa, se szõlõ, se gránátalma, még ivóvíz sem?" (Számok könyve 20, 5)
Mózes és Áron azonban eltûntek a közösség szeme elõl, odamentek a megnyilatkozás sátorának bejáratához és arcra borultak. Megjelent nekik az Úr dicsõsége, (Számok könyve 20, 6)
s az Úr így szólt Mózeshez: (Számok könyve 20, 7)
"Fogd a botot, gyûjtsd egybe a közösséget, te és testvéred, Áron, és parancsoljátok meg a szemük láttára a sziklának, hogy adjon vizet. Fakassz vizet a sziklából, s igyon a közösség jószágával egyetemben." (Számok könyve 20, 8)
Mózes elvette a botot az Úr színe elõl, ahogy parancsolta neki. (Számok könyve 20, 9)
Mózes és Áron a szikla elé hívták egybe a népet, majd Mózes megszólalt: "Halljátok hát, ti lázadók! Tudunk nektek vizet fakasztani ebbõl a sziklából?" (Számok könyve 20, 10)
Ezzel fölemelte Mózes a kezét és kétszer ráütött a sziklára. Bõséges víz fakadt belõle, s ivott a közösség jószágával együtt. (Számok könyve 20, 11)
Az Úr azonban így szólt Mózeshez és Áronhoz: "Mivel nem hittetek nekem, s nem dicsõítettetek meg Izrael fiainak szeme láttára, nem vezethetitek el ezt a népet arra a földre, amelyet majd adok nekik." (Számok könyve 20, 12)
Mózes követeket küldött Kádesból Edom királyához: "Testvéred, Izrael mondja: Ismered az összes bajt, ami bennünket ért. (Számok könyve 20, 14)
Atyáink egykor lehúzódtak Egyiptomba, és mi sokáig ott éltünk Egyiptomban. Az egyiptomiak azonban rosszul bántak velünk, akárcsak atyáinkkal. (Számok könyve 20, 15)
