Zsoltárok könyve, 115
7. van kezük, de nem markolnak, van lábuk, de nem mozdulnak, és torkukon nem jön ki a szó.
7. van kezük, de nem markolnak, van lábuk, de nem mozdulnak, és torkukon nem jön ki a szó.
A 115. zsoltár az igazi és élõ Isten dicséretének zsoltár, ellentétben az emberi kezek által készített haszontalan bálványokkal. A következő versek hangsúlyozzák Isten nagyságát és hűségét, hangsúlyozva a bizalmat, amire bármi más kárára van szükségünk:
Ézsaiás 44:6: "Így mondja az Úr, az Izrael királya, megváltója, a házigazdák ura: én vagyok az első és az utolsó, túl rajtam nincs Isten." Ez a vers kiemeli Isten egyediségét és az univerzum alkotójaként és uralkodójaként betöltött szerepét.
Példabeszédek 3:5-6: "Bízzon minden szíved urajába, és ne keverje fel a saját megértését. Felismeri őt minden módján, és kiegyenlíti az utat." Ez a vers hangsúlyozza az Isten bizalmának fontosságát és minden körülmények között irányultságának keresését.
Mózes 7:9: "Tudod, hogy az Úr, a te Istened Isten, a hűséges Isten, aki ezer generációnak tartja a koncertet és kegyelmet azoknak, akik szeretik őt, és megtartják parancsolatait." Ez a vers kiemeli Isten hűségét, hogy teljesítse ígéreteit és fenntartja szövetségeit népével.
Zsoltárok 118:8-9: "Jobb, ha bízunk az Úrban, mint az emberben való bízásban. Jobb, ha bízik az Úrban, mint a hercegekben." Ez a vers megerősíti azt az üzenetet, hogy a bizalmat inkább Istenben vagy intézményekben kell letétbe helyezni.
Róma 8:28: "És tudjuk, hogy minden dolog együtt járul hozzá azoknak, akik szeretik az Istent, azokat, akiket a rendeletük hívnak." Ez a vers vigasztalást és biztonságot biztosít azáltal, hogy emlékszik arra, hogy Isten gyermekeinek érdekében dolgozik, még a nehéz körülmények közepette is.
“Proponha-se a exercitar-se nas virtudes”. São Padre Pio de Pietrelcina
