Joel könyve, 1

1. Szózat, amelyet az Úr Joelhez, Petuel fiához intézett.

2. Halljátok ezt, vének, figyeljetek mindnyájan, ti lakói az országnak! Történt-e hasonló napjaitokban, vagy atyáitok napjaiban?

3. Mondjátok el fiaitoknak, s fiaitok az õ fiainak, azok meg az újabb nemzedéknek.

4. Megette a sáska, amit a gázám (kopasztó) meghagyott, megette a jélek (szöcske), amit a sáska meghagyott, megette a haszil (fûfaló), amit a jélek meghagyott.

5. Józanodjatok ki, részegek, és sírjatok, borivók, mindnyájan siránkozzatok az új bor miatt, mert elragadták szátoktól.

6. Országom ellen felvonult egy nép, hatalmas és megszámlálhatatlan; fogai, mint az oroszlán fogai, zápfoga, mint a nõstény oroszláné.

7. Szõlõskertemet pusztasággá tette, fügefáimat letarolta, lenyúzta és kidöntögette; ágai fehérek lettek.

8. Zokogj, mint a zsákruhába öltözött szûz ifjúkori jegyese fölött!

9. Eltûnt az étel- és italáldozat az Úr házából, gyászba öltöztek a papok, az Úr szolgái.

10. Pusztává lett a mezõ, gyászol a termõföld, mert elpusztult a búza, elillant a bor, kiapadt az olaj.

11. Szégyenkeznek a földmûvesek, siránkoznak a szõlõsgazdák a gabona és az árpa miatt, mert odalett a szántóföld termése.

12. Kiszáradt a szõlõskert, ellankadtak a fügefák; gránátalma, pálma, almafa: elszáradt a mezõn minden fa. Bizony eltûnt a vidámság is az emberek fiai közül!

13. Papok, öltsetek gyászt és sírjatok, oltár szolgái, jajgassatok! Gyertek, s virrasszatok, zsákruhában, Istenemnek szolgái! Mert eltûnt Istenetek házából az étel- és italáldozat.

14. Rendeljetek el böjtöt, hirdessetek ünnepet; vének, gyûjtsétek egybe az ország minden lakóját az Úrnak, a ti Isteneteknek házába! Kiáltsátok az Úrhoz:

15. "Ó jaj! Micsoda nap! Mily közel van az Úr napja! És mint a pusztulás jön a Mindenhatótól!"

16. Ugye, szemünk láttára ragadták el Istenünk házából az ételt, a vigasságot és az örömet?

17. Elpusztultak a búzaszemek a göröngyök alatt, beomlottak a csûrök, összedõltek a magtárak, mert odalett a termés.

18. Miért nyugtalanok az állatok, miért bõg az ökörcsorda? Azért, mert nincsen legelõje. Lám, a birkanyáj is bûnhõdik!

19. Uram, hozzád kiáltok, mert megemésztette a tûz a puszta legelõit, fölperzselte a láng a mezõ minden fáját.

20. Hozzád kiáltanak a mezõ vadjai is, mert kiszáradtak a víz forrásai, és megemésztette a tûz a puszta legelõit.