1. (Miktam - Dávid zsoltára.) Védelmezz, Istenem, hozzád menekülök.

2. Ti így beszéltek az Úrhoz: "Uram, te vagy boldogságom, téged semmi nem szárnyal túl!"

3. A "szentekhez" pedig, kik a földön élnek: "Ti kiválóak, minden kedvem tibennetek telik!"

4. Bálványaik számosak, azok nyomában járnak. De én nem hozok nekik véráldozatot, és nevüket nem veszem ajkamra.

5. Uram, örökrészem és kelyhem, te tartod kezedben sorsomat.

6. Mérõláncom kedves földre esett, s kedvem telik örökségemben.

7. Dicsõítem az Urat, mert értelmet adott nekem, s mert szívem még éjjel is figyelmeztet.

8. Mindig szemem elõtt lebeg az Úr, õ áll jobbomon, hogy meg ne inogjak.

9. Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem s testem is békében fog majd nyugodni.

10. Nem adod lelkemet a holtak országának, s nem hagyod, hogy szented meglássa a sírt.

11. Az élet útjára tanítasz engem. Színed elõtt az öröm teljessége, s jobbodon a gyönyörûség mindörökké.





“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina