1. Az Úr ezt a szózatot intézte Jeremiáshoz:

2. Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Írd le egy könyvbe a szavakat, amelyeket hozzád intéztem.

3. Mert eljön az idõ - mondja az Úr -, amikor jóra fordítom népemnek, Izraelnek [és Júdának] sorsát - mondja az Úr. És visszahozom õket, hogy birtokukba vegyék ezt a földet, amelyet atyáiknak adtam.

4. Ezek az Úr szavai, amelyeket Izrael [és Júda] felõl mondott:

5. Ezt mondja az Úr: Szörnyû kiáltást hallottam; a rettegés szavát, nem a békességét.

6. Kérdezzétek meg, s nézzetek utána: Vajon szülnek-e férfiak gyermeket? Miért látom hát, hogy minden férfi derekán tartja kezét, mint a vajúdó asszony? Miért változott meg minden arc és lett halálsápadt?

7. Valóban, annyira nagy ez a nap, hogy nincs hozzá hasonló. A szorongattatás napja Jákob számára, de megmenekül.

8. Azon a napon - mondja a Seregek Ura -, összetöröm az igát nyakukon és szétzúzom bilincseiket. Nem lesznek többé idegenek szolgái,

9. hanem az Úrnak, Istenüknek fognak szolgálni, és Dávid királynak, akit támasztok nekik.

10. Ne félj hát, szolgám, Jákob, - mondja az Úr -, Izrael, ne rettegj. Nézd, kiszabadítalak a távoli országokból, és utódaidat fogságuk földjérõl. Jákob újra nyugalmat élvez, és jólétben él, senki sem háborgatja.

11. Mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak, igen, megsemmisítem mind a nemzeteket, amelyek közé szétszórtalak. De téged nem semmisítlek meg, csak megfenyítelek, ahogy igazságosságom kívánja, mert nem engedhetem, hogy teljesen büntetlen maradj.

12. Igen, ezt mondja az Úr: Gyógyíthatatlan a sebed, halálosan veszedelmes a sérülésed.

13. Senki sincs, aki sebeddel törõdnék; nincsen számodra gyógyulás.

14. Szeretõid mind megfeledkeztek rólad, nem törõdnek többé veled. Mert ellenséges csapással sújtottalak, kegyetlenül megfenyítettelek [sok gonoszságodért, tömérdek vétkedért].

15. Miért panaszkodol romlásod miatt? Bizony, gyógyíthatatlan a fájdalmad; sok gonoszságodért, tömérdek vétkedért tettem ezt veled.

16. De mind felfalják majd azokat, akik téged faltak, és fogságba jut minden ellenséged. Kifosztják, akik téged fosztogattak, és aki zsákmányt szed tõled, zsákmánnyá teszem.

17. Mert számkivetettnek neveztek, és olyannak, akivel senki sem törõdik: gyógyulást hozok neked és kigyógyítalak sebeidbõl - mondja az Úr.

18. Ezt mondja az Úr: Helyreállítom Jákob sátrait, és megkönyörülök hajlékain. Újraépítik romjaiból a várost, és a palotát is a maga helyén.

19. Hálaadás hallatszik onnan és örömnek szava. Megsokasítom õket, és nem fogyatkoznak meg; megdicsõítem õket, és nem szégyenülnek meg.

20. Fiaik becsesek lesznek a szememben, mint egykor voltak, gyülekezetük szilárdan fennmarad színem elõtt; sanyargatóikat meg mind megfenyítem.

21. Vezérük közülük származik, és fejedelmük a maguk körébõl. Színem elé engedem, úgyhogy elém járulhat. Mert ki merné életét kockáztatni, hogy elém járuljon? - mondja az Úr.

22. Így ti az én népem lesztek, én meg a ti Istenetek leszek.

23. De megindul az Úr haragjának fergetege is, és pusztító vihar zúdul a gonoszok fejére.

24. Az Úr fölgerjedt haragja nem csillapul le, míg csak végbe nem viszi és meg nem valósítja szívének szándékait; az idõk végén értitek ezt meg.





“Imitemos o coração de Jesus, especialmente na dor, e assim nos conformaremos cada vez mais e mais com este coração divino para que, um dia, lá em cima no Céu, também nós possamos glorificar o Pai celeste ao lado daquele que tanto sofreu”. São Padre Pio de Pietrelcina