1. Amikor Asztüágesz király megtért atyáihoz, a perzsa Cirusz vette kezébe a királyi hatalmat.

2. Dániel bizalmas barátja volt a királynak, s annak minden más barátjánál nagyobb tiszteletben volt része.

3. A bábelieknek volt egy Bél nevû bálványuk. Mindennap tizenkét véka finom búzalisztet, negyven juhot és hat korsó bort költöttek rá.

4. A király is tisztelte, és mindennap elment, hogy imádja. Dániel azonban a maga Istenét imádta.

5. A király egyszer szóvá tette: "Miért nem imádod Bélt?" Azt felelte neki: "Nem imádok kéz alkotta bálványt, csak az élõ Istent (imádom), aki az eget és a földet teremtette, és akinek hatalma van minden élõlény fölött."

6. A király erre megkérdezte: "Úgy gondolod, hogy Bél nem élõ Isten? Hát nem látod, hogy mindennap mennyit eszik és mennyit iszik?"

7. Dániel nevetve mondta: "Ne ess tévedésbe, király! Ez ugyanis belül agyag, kívül meg réz borítja, se nem ehetett, se nem ihatott sohasem."

8. A királyt erre elöntötte a harag. Hívatta Bél papjait és azt mondta nekik: "Ha nem mondjátok meg nekem, ki fogyasztja el azt, amit ráfordítunk, meghaltok. De ha bebizonyítjátok, hogy Bél eszi meg, Dániel fog halállal bûnhõdni, mivel káromolni merte Bélt."

9. Dániel erre azt felelte: "Legyen úgy, ahogy mondtad!" Bél papjai hetvenen voltak, az asszonyokat és a gyermekeket nem számítva.

10. A király Dániellel együtt elment Bél templomába.

11. Bél papjai azt ajánlották: "Nézd, mi kimegyünk, te pedig, király, tedd oda az ételeket, majd töltsd ki a bort, és azt is tedd oda, aztán zárd be az ajtót és pecsételd le a gyûrûddel.

12. S ha reggel eljössz és nem találod úgy, hogy Bél mindent megevett, haljunk meg mi, ellenkezõ esetben pedig haljon meg Dániel, aki hazugságot fogott ránk."

13. Nem féltek, mert az asztal alatt titkos bejáratot csináltak. Mindig azon keresztül szoktak bemenni elkölteni az ételeket.

14. Miután kimentek, a király Bél elé tette az ételeket. Dániel pedig megparancsolta szolgáinak, hogy hozzanak hamut, és amikor csak a király volt jelen, felhintették az egész templomot. Aztán kimentek, bezárták az ajtót, lepecsételték a király gyûrûjével és eltávoztak.

15. A papok éjnek idején szokásuk szerint bementek asszonyaikkal és gyermekeikkel együtt. Mindent megettek és megittak.

16. Már kora reggel odament a király Dániellel együtt.

17. A király föltette a kérdést: "Sértetlenek-e a pecsétek, Dániel?" Azt felelte: "Sértetlenek, király."

18. Alighogy kinyitották az ajtót, a király az asztalra pillantott és felkiáltott: "Nagy vagy, ó Bél, nálad szóba se jöhet semmiféle csalás!"

19. De Dániel elmosolyodott, s visszatartotta a királyt, hogy ne lépjen be, aztán így szólt hozzá: "Nézd meg a padlót és vizsgáld meg, kinek a nyomai ezek!"

20. A király azt válaszolta: "Férfiak, asszonyok és gyermekek lábnyomait látom."

21. A király erre haragra lobbant és azonnal elfogatta a papokat, asszonyaikat és gyermekeiket. Megmutatták neki a rejtekajtót, amelyen be szoktak járni, hogy elfogyasszák, amit az asztalon találnak.

22. A király megölette õket, Bélt pedig Dániel kezére adta, aki aztán elpusztította templomával együtt.

23. Volt egy nagy kígyó is, amelyet szintén tiszteletben részesítettek a bábeliek.

24. A király azt mondta Dánielnek: "Erre már csak nem mondhatod, hogy nem élõ isten. Imádd hát!"

25. Dániel azt felelte: "Én az Urat, az én Istenemet imádom, mert õ az élõ Isten.

26. Adj nekem rá engedélyt, ó király, és én megölöm a kígyót kard és bot nélkül!" A király azt válaszolta: "Megadom."

27. Ekkor Dániel szurkot, hájat és szõrt vett, összefõzte õket, pogácsákat csinált belõlük és beadogatta õket a kígyó szájába. A kígyó megette és szétpukkadt. Erre azt mondta: "Nézzétek, mit imádtatok!"

28. Amikor a bábeliek ezt meghallották, nagy felháborodás támadt köztük. Összecsõdültek a király ellen, és azzal vádolták: "A király zsidóvá lett. Bélt összetörette, a kígyót megölte, a papokat meggyilkolta."

29. Elmentek a királyhoz és követelték: "Add ki nekünk Dánielt, mert különben téged ölünk meg házad népével együtt."

30. A király látta, hogy hevesen támadják, kényszerhelyzetében kiadta hát nekik Dánielt.

31. Erre az oroszlánok barlangjába vetették hat napig ott volt.

32. A barlangban hét oroszlán volt. Mindennap két tetemet és két bárányt szoktak nekik adni. Most azonban éheztették õket, hogy felfalják Dánielt.

33. Habakuk próféta ebben az idõben élt Júdeában. Éppen megfõzte az ételt, a kenyeret beleaprította a tálba és elindult a mezõre, hogy kivigye az aratóknak.

34. Ekkor az Úr angyala felszólította Habakukot: "Vidd el ezt az ebédet Bábelbe, Dánielnek, az oroszlánok barlangjába!"

35. Habakuk azt felelte: "Uram, Bábelt sose láttam, az oroszlánok barlangjáról meg sejtelmem sincs."

36. Erre az Úr angyala megragadta az üstökénél, s hajánál fogva elvitte lelkének erejével Bábelbe és letette a barlang mellé.

37. Habakuk lekiáltott: "Dániel, Dániel, itt az ebéd, amelyet az Isten küldött neked."

38. Dániel erre felfohászkodott: "Megemlékeztél rólam, Istenem, mert te nem hagyod el azokat, akik szeretnek."

39. Ezután Dániel fölkelt és megebédelt. Habakukot meg az Úr angyala azon nyomban visszavitte lakóhelyére.

40. A hetedik napon a király elment, hogy meggyászolja Dánielt. Amikor a barlanghoz ért, benézett, s lám, Dániel ott üldögélt.

41. Hangosan felkiáltott: "Nagy vagy, Uram, Dániel Istene, és rajtad kívül nincsen más!"

42. Kihúzatta Dánielt és azokat dobatta a barlangba, akik el akarták pusztítani, és ott a szeme láttára felfalták õket az oroszlánok.



Livros sugeridos


“No tumulto das paixões terrenas e das adversidades, surge a grande esperança da misericórdia inexorável de Deus. Corramos confiantes ao tribunal da penitência onde Ele, com ansiedade paterna, espera-nos a todo instante.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.