Jó, 3

1. Enfim, Jó abriu a boca e amaldiçoou o dia de seu nascimento.

1. Jób ezután megnyitotta száját, s elátkozta születése napját.

2. Jó falou nestes termos:

2. Így szólt:

3. “Pereça o dia em que nasci e a noite em que foi dito: ‘Nasceu um menino!’.

3. Vesszen a nap, amikor világra jöttem, az éj, amelyen azt mondták: "Fiú fogantatott."

4. Que esse dia se torne em trevas! Que Deus, lá do alto, não se incomode com ele, que a luz não brilhe sobre ele!

4. Igen, legyen az a nap sötétség! Az Isten odafenn ne törõdjék vele, ne is ragyogjon fel annak a napnak a fénye!

5. Que trevas e obscuridade se apoderem dele, que nuvens o envolvam, que eclipses o apavorem,

5. Borítsa éjszaka és sûrû sötétség, nehezedjenek rá gomolygó fellegek, tartsa rettegésben nappali sötétség!

6. que a sombra o domine. Esse dia, que não seja contado entre os dias do ano, nem seja computado entre os meses!*

6. Sötétség nyelje el! Ne soroljátok az év többi napja közé, és ne számítsák be hónapok napjának!

7. Que seja estéril essa noite, que nenhum grito de alegria se faça ouvir nela.

7. Az az éjjel meg maradjon magtalan! Ne lásson soha hangos vigadozást!

8. Que a amaldiçoem os que amaldiçoam o dia, aqueles que são hábeis para evocar Leviatã!*

8. Átkozzák el ezt az éjt a napok átkozói, akik a leviatánt ingerelni tudják!

9. Que as estrelas de sua madrugada se obscureçam, em vão espere a luz e não veja abrirem-se as pálpebras da aurora.

9. Homály takarja el hajnalcsillagait, hasztalan várjon a világosságra! Ne láthassa meg, hogy a tavasz kinyitja szemét!

10. Pois não me fechou as portas do ventre que me carregou para me poupar a vista do mal!

10. Mert nem zárta be elõttem a méhnek ajtaját, és a kínt nem rejtette el szemem elõl.

11. Por que não morri ainda no seio materno, ou pereci ao sair das entranhas?

11. Hogy nem pusztultam el már az anyaméhben! Vagy miért nem haltam meg, mikor megszülettem?

12. Por que dois joelhos me acolheram, e dois seios me amamentaram?

12. Miért fogtak föl térdek? S miért voltak emlõk, hogy szopjam õket?

13. Estaria agora deitado e em paz, dormiria e teria o repouso

13. Most csöndben feküdnék és nyugodhatnék, elaludtam volna és békességem volna.

14. com os reis, árbitros da terra, que constroem para si mausoléus;

14. A királyok és a föld nagyjai közelében, akik sírhelyet építenek maguknak.

15. ou estaria entre os príncipes que possuíam o ouro, e enchiam de dinheiro as suas casas.

15. Fejedelmek mellett, akiknek volt aranyuk, akik megtöltötték házukat ezüsttel.

16. Ou, então, como o aborto escondido, eu não teria existido, como as crianças que não viram a luz.*

16. Mint koraszülött, akit mielõtt élt, már elástak, volnék, mint a magzat, amely fényt sose látott.

17. Ali, os ímpios cessam os seus furores, ali, repousam os exaustos de forças.*

17. Ott a gonoszok felhagynak dühükkel, és az elfáradtak nyugalmat találnak.

18. Ali, os prisioneiros estão tranquilos, já não mais ouvem a voz do capataz.

18. Együtt pihennek ott mind, akik foglyok voltak, nem hallatszik többé robottisztnek hangja.

19. Ali, juntos, os pequenos e os grandes se encontram, o escravo ali está livre do jugo do seu senhor.

19. Egyforma lesz ott a szegény és a gazdag, és a rabszolga sem függ majd urától.

20. Por que concede ele a luz aos infelizes e a vida àqueles cuja alma está desconsolada,

20. Miért hagyta világra jönni a szenvedõt, s szomorú szívûnek miért adott életet?

21. que esperam pela morte sem que ela venha, e a procuram mais ardentemente do que um tesouro,

21. Várják a halált, de az bizony nem jön, jobban keresik, mint az elrejtett kincset.

22. que se alegrariam intensamente diante do sepulcro?

22. Örülnének nagyon saját sírhalmuknak, sírjuk, ha meglelnék, felujjonganának.

23. Ao homem, cujo caminho está oculto, a quem Deus cerca de todos os lados?

23. Útjavesztett embernek minek ily ajándék, annak, akit Isten teljesen körülzárt?

24. Em lugar do pão tenho o soluço, e os meus gemidos se espalham como a água.

24. Immár kenyeremmé vált a sóhajtozás, s mint a víznek árja, ömlik a panaszom.

25. Todos os meus temores se realizam, e aquilo que me dá medo vem atingir-me.

25. Mert rám szakadt, amitõl rettegtem, és amitõl féltem, osztályrészem lett.

26. Não tenho paz, nem descanso, nem repouso; o que vem é agitação”.

26. Nincs nekem nyugalmam, nincsen békességem, még meg sem nyugodtam, máris új baj ért.