Löydetty 46 Tulokset: sátor ünnepe
behatolt Izrael fia nyomában a sátor elkülönített részébe, és mindkettõjüket átszúrta az ágyékukon, Izrael fiát is, meg az asszonyt is. Erre alábbhagyott a vész Izrael fiai körében. (Számok könyve 25, 8)
Az Úr felhõoszlop alakjában megjelent a sátorban; a felhõoszlop a sátor bejáratánál állt. (Második Törvénykönyv 31, 15)
"Állj ki a sátor ajtajához - mondta neki -, s ha valaki jön és megkérdezi tõled: "Van itt valaki? - feleld azt, hogy nincs." (Bírák könyve 4, 20)
Így szóltak: "Van az Úrnak egy ünnepe, amelyet minden esztendõben Silóban szokás megülni [amely Bételtõl északra, a Bételbõl Szichembe vezetõ úttól keletre, Lebonától meg délre fekszik]." (Bírák könyve 21, 19)
Erre Dávid azt mondta: "Nézd, holnap újhold ünnepe lesz, s asztalhoz kellene ülnöm a királlyal. De hagyd, hadd menjek el, s hadd rejtõzzem el estig kinn a határban. (Sámuel I. könyve 20, 5)
Majd így szólt Jonatán Dávidhoz: "Holnap újhold ünnepe lesz, s észreveszik, hogy eltûntél, mert üresen marad a helyed. (Sámuel I. könyve 20, 18)
Ezután Dávid elrejtõzött a határban. Amikor elérkezett az újhold ünnepe, a király asztalhoz ült, hogy egyen. (Sámuel I. könyve 20, 24)
Sallum, Korachnak a fia, a Korach fiának, Eljaszafnak volt a fia és a testvérei, akik egy családba tartoztak. Ezeket a korachitákat rendelték a szent szolgálatra, a sátor küszöbének õrzésére, s atyáik õrizték az Úr táborának bejáratát. (Krónikák I. könyve 9, 19)
Az Isten ládáját bevitték és elhelyezték a sátor közepén, amelyet Dávid emelt neki. Azután égõáldozatot és közösségi áldozatot mutattak be Istennek. (Krónikák I. könyve 16, 1)
Amikor Dávid már a házában lakott, így szólt Nátán prófétához: "Nézd, én már cédrusházban lakom, az Úr szövetségének ládája pedig sátor alatt van." (Krónikák I. könyve 17, 1)
Amikor Achior befejezte beszédét, az egész nép elkezdett zúgolódni, s összesereglett a sátor körül. Holofernesz fõemberei, a partvidék és Moáb lakói mind azt mondták, hogy darabokra tépik. (Judit könyve 5, 22)
Ezért köszönetet mondtak nekik, és arra kérték õket, legyenek továbbra is jóakarattal a nép iránt. Aztán visszatértek Jeruzsálembe, mert közeledett a hetek ünnepe. (Makkabeusok II. könyve 12, 31)
