Löydetty 56 Tulokset: közösségi vezetés

  • Az Úrnak felajánlott közösségi áldozatnak ez a szertartása: (Leviták könyve 7, 11)

  • Ezt az adományt kovászos tésztából készült lepénnyel együtt ajánlják fel dicsõítésül mint közösségi áldozatot. (Leviták könyve 7, 13)

  • Minden ételáldozati adományból fel kell ajánlani egy darabot az Úrnak járandóság címén, s az legyen a papé, aki a közösségi áldozatnak a vérét vette. (Leviták könyve 7, 14)

  • Ha még a harmadik napon is esznek a közösségi áldozat húsából, akkor aki azt felajánlotta, nem lesz kedves. Nem is számítják be neki; ez már romlott hús, és aki eszik belõle, viseli tettének terhét. (Leviták könyve 7, 18)

  • aki azonban tisztátalan, és mégis eszik az Úrnak közösségi áldozatul felajánlott áldozatnak a húsából, azt ki kell irtani népébõl. (Leviták könyve 7, 20)

  • Ha valaki tisztátalanságot érint, akár emberét, akár állatét, akár bármilyen tisztátalan dolgot, és utána eszik az Úrnak közösségi áldozatul felajánlott áldozatnak a húsából, azt ki kell irtani népébõl." (Leviták könyve 7, 21)

  • "Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Aki közösségi áldozatot ajánl fel az Úrnak, az hozza el az áldozat egy részét. (Leviták könyve 7, 29)

  • A közösségi áldozatból való járandóság címén adjátok a papnak a jobb lapockát. (Leviták könyve 7, 32)

  • A jobb lapocka Áron fiai közül azé legyen, aki bemutatja a közösségi áldozat vérét és háját. (Leviták könyve 7, 33)

  • Izrael fiainak közösségi áldozatából visszatartom a szegyet és ezt a lapockát, s Áronnak, a fõpapnak meg a fiainak adom. Ez mint örök törvény kötelezi Izrael fiait." (Leviták könyve 7, 34)

  • Ez tehát az égõáldozatnak, az ételáldozatnak, a bûnért való áldozatnak, a jóvátételi áldozatnak, a beiktatásnak és a közösségi áldozatnak a szertartása. (Leviták könyve 7, 37)

  • azután egy bikát és egy kost, közösségi áldozatul bemutatni az Úrnak, s végül egy olajjal készített ételáldozatot. Ma az Úr megjelenik nektek." (Leviták könyve 9, 4)


“Se precisamos ter paciência para suportar os defeitos dos outros, quanto mais ainda precisamos para tolerar nossos próprios defeitos!” São Padre Pio de Pietrelcina