Löydetty 17 Tulokset: erőd

  • Józsue erre azt mondta József házanépének, Efraimnak és Manasszénak: "Népes nép vagy, s erõd nagy, nem lesz csupán egy örökrészed; (Józsue könyve 17, 17)

  • Delila így szólt Sámsonhoz: "Mondd meg nekem, miben rejlik nagy erõd, mivel kellene téged megkötözni, hogy tehetetlenné tegyenek?" (Bírák könyve 16, 6)

  • Delila így szólt hozzá: "Hogy mondhatsz olyat, hogy szeretsz, amikor szíved nincs velem? Már háromszor rászedtél és nem mondtad meg nekem, hogy miben rejlik nagy erõd." (Bírák könyve 16, 15)

  • továbbá levelet Aszafhoz, a királyi erdõk felügyelõjéhez, hogy adjon nekem épületfát a templomhoz tartozó erõd kapuihoz, valamint a város falához, s ahhoz a házhoz, ahol majd lakni fogok." A király mindent megadott, mert fölöttem volt Istenem jóságos keze. (Nehemiás könyve 2, 8)

  • Mert a te erõd nem a sokaságban van, hatalmad nem az erõszakosakban. Te az alázatosak Istene vagy, az elnyomottak segítsége, a gyengék támasza, az elhagyottak menedéke, az elkeseredettek szabadítója. (Judit könyve 9, 11)

  • Hogyha gõgös volnék, oroszlán módjára üldözõbe vennél, megmutatnád rajtam csodatevõ erõd. (Jób könyve 10, 16)

  • Mondjátok Istennek: Mily csodálatosak a te mûveid! Az ellenség meghajol hatalmas erõd elõtt. (Zsoltárok könyve 66, 3)

  • Készen állnak az erõd megtámadására, ahova menekültünk; Timóteus a seregük parancsnoka. (Makkabeusok I. könyve 5, 11)

  • Éjszaka tovább indult, és az erõd alá vonult. (Makkabeusok I. könyve 5, 29)

  • Ezzel szemben az ostromlottak az erõd erõsségében bíztak, határtalanul átkozódtak és istentelenül káromkodtak. (Makkabeusok II. könyve 10, 34)

  • Kivonult Bet-Cur, az egyik erõs zsidó erõd ellen, de visszaverték. Újra támadott, de ismét legyõzték. (Makkabeusok II. könyve 13, 19)

  • Ha elhagyod magad, akkor az erõd gyöngeséggé válik a nélkülözés napján. (Példabeszédek könyve 24, 10)


“O Senhor sempre orienta e chama; mas não se quer segui-lo e responder-lhe, pois só se vê os próprios interesses. Às vezes, pelo fato de se ouvir sempre a Sua voz, ninguém mais se apercebe dela; mas o Senhor ilumina e chama. São os homens que se colocam na posição de não conseguir mais escutar.” São Padre Pio de Pietrelcina