Löydetty 606 Tulokset: együtt

  • Hiszen tudjuk, hogy a régi embert bennünk azért feszítették vele együtt keresztre, hogy a bûn teste elpusztuljon, és ne szolgáljunk többé a bûnnek. (Rómaiaknak írt levél 6, 6)

  • Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt fogunk élni is. (Rómaiaknak írt levél 6, 8)

  • Ha pedig gyermekei, akkor örökösei is: Istennek örökösei, Krisztusnak társörökösei. Elõbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsõüljünk. (Rómaiaknak írt levél 8, 17)

  • Tudjuk ugyanis, hogy az egész természet (együtt) sóhajtozik és vajúdik mindmáig. (Rómaiaknak írt levél 8, 22)

  • Aki saját Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért áldozatul adta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? (Rómaiaknak írt levél 8, 32)

  • Majd pedig: Örüljetek népével együtt, ti pogányok! (Rómaiaknak írt levél 15, 10)

  • Most azonban ezt írom nektek: Ne érintkezzetek azzal, akit testvérnek hívnak, de kicsapongó, kapzsi, bálványimádó, átkozódó, részeges vagy rabló. Az ilyennel ne is étkezzetek együtt. (Korintusiaknak írt I. levél 5, 11)

  • Eddig emberi erõt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Hûséges az Isten, erõtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetõségét is megadja, hogy kibírjátok. (Korintusiaknak írt I. levél 10, 13)

  • Ha azonban az Úr ítél meg bennünket, az fenyítésünkre szolgál, hogy ezzel a világgal együtt el ne kárhozzunk. (Korintusiaknak írt I. levél 11, 32)

  • Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele. (Korintusiaknak írt I. levél 12, 26)

  • Senki ne becsülje le, inkább kísérjétek el békével, hogy hozzám eljusson. Mert várom a testvérekkel együtt. (Korintusiaknak írt I. levél 16, 11)

  • Szilárd tehát veletek kapcsolatban a reményünk, hiszen tudjuk, hogy nemcsak a szenvedésben vesztek velünk együtt részt, hanem a vigasztalásból is hozzánk hasonlóan részesültök. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 7)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.”(Pe Pio) São Padre Pio de Pietrelcina