Löydetty 42 Tulokset: beszélnek
Így szólt: "Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. (Teremtés könyve 11, 6)
A fáraó is hallotta, hogy beszélnek az esetrõl, és halálra kerestette Mózest. Õ azonban elmenekült elõle, és Midián földjére ment. Ott leült egy kútnál. (Kivonulás könyve 2, 15)
Igen, a népek mind így beszélnek majd: Miért bánt így az Úr ezzel az országgal? Miért volt ez a lángoló harag? (Második Törvénykönyv 29, 23)
"Engedj meg, Uram! - válaszolta Gedeon. - Ha az Úr velünk van, hogyan történt ez velünk? Hol vannak azok a csodák, amelyekrõl atyáink beszélnek nekünk, amikor azt mondják: Hát nem ide vezetett minket az Úr Egyiptomból? S most elhagyott minket az Úr, és kiszolgáltatott Midiánnak..." (Bírák könyve 6, 13)
Figyeld meg, mit beszélnek; erõt merítesz belõle, és levonulsz a tábor ellen." Lement hát szolgájával, Purával a tábor õrségéig. (Bírák könyve 7, 11)
Akkor örökké dicsõítik majd a nevedet, és így beszélnek: Izraelnek a Seregek Ura az Istene. Akkor fennmarad szolgádnak, Dávidnak a háza is színed elõtt. (Sámuel II. könyve 7, 26)
A királynak fülébe jutott, hogy egész Izraelben így beszélnek. Így hát a király üzenetet küldött Cádok és Ebjatár papnak: "Beszéljetek Júda véneivel, ilyen módon: Miért akartok az utolsók lenni a király visszahozásában? (Sámuel II. könyve 19, 12)
Várakozzam tán még? Hisz már nem beszélnek, csöndben álldogálnak, s nem felelnek semmit. (Jób könyve 32, 16)
Nemzetségem neki fog szolgálni. Az Úrról beszélnek majd az eljövendõ nemzedéknek, (Zsoltárok könyve 22, 31)
Ne taszíts el a bûnösökkel, azokkal, kik a rosszat teszik! Békésen beszélnek embertársaikkal, szívükben azonban gonoszat forralnak. (Zsoltárok könyve 28, 3)
Pusztuljanak el szégyenletesen mind, akik nyomorúságomon kéjelegnek! Érje szégyen és gyalázat azokat, akik fölényesen beszélnek felõlem! (Zsoltárok könyve 35, 26)
A kapunál ülõk ellenem beszélnek, a bor mellett is rólam énekelnek. (Zsoltárok könyve 69, 13)