Löydetty 951 Tulokset: arc

  • Rajta, induljatok, s keljetek át az Arnon folyón. Nézd, kezedbe adom az amorita Szichont, Hesbon királyát, országával egyetemben. Kezdd meg a hódítást, s vedd fel vele a harcot! (Második Törvénykönyv 2, 24)

  • Amikor tehát Szichon egész hadinépével kivonult Jahachoz, hogy harcba szálljon velünk, (Második Törvénykönyv 2, 32)

  • Aztán útnak indultunk Básán irányában. Akkor Básán királya, Og kivonult Edreihez, hogy fölvegye velünk a harcot, egész hadinépével. (Második Törvénykönyv 3, 1)

  • Bárcsak mindig ilyen maradna a szívük, hogy félnének, megtartanák parancsaimat és jól menne mindig a soruk nekik is, gyermekeiknek is! (Második Törvénykönyv 5, 29)

  • Leborultam, mert az Úr azzal fenyegetõzött, hogy elpusztít benneteket, s negyven nap és negyven éjjel arcra borulva (Második Törvénykönyv 9, 25)

  • Ha ellenséged ellen harcba indulsz, s lovakat, harci szekereket és magadnál népesebb hadinépet látsz, ne rettenj meg tõlük. Mert veled az Úr, a te Istened, aki kivezetett Egyiptom földjérõl. (Második Törvénykönyv 20, 1)

  • Mielõtt a csata megkezdõdnék, lépjen elõ a pap, és szóljon a harcosokhoz. (Második Törvénykönyv 20, 2)

  • Mondja: "Halld, Izrael! Ma harcba szálltok ellenségeitekkel. De ne csüggedjen szívetek! (Második Törvénykönyv 20, 3)

  • Amikor az írnokok elmondják mondanivalójukat a harcosoknak, a csapatok vezérei álljanak a harcosok élére. (Második Törvénykönyv 20, 9)

  • Ha visszautasítja a békét, s fölveszi a harcot, aztán ostromot indítasz, (Második Törvénykönyv 20, 12)

  • Csak azokat a fákat szabad megcsonkítanod és kivágnod, amelyekrõl tudod, hogy nem teremnek ehetõ gyümölcsöt, azért, hogy ostrommûveket készíts belõlük az ellen a város ellen, amellyel harcba állsz, hogy be tudd venni. (Második Törvénykönyv 20, 20)

  • Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! S este azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert aggodalom tölti el szíved, s látod, amit saját szemeddel látnod kell. (Második Törvénykönyv 28, 67)


“No tumulto das paixões terrenas e das adversidades, surge a grande esperança da misericórdia inexorável de Deus. Corramos confiantes ao tribunal da penitência onde Ele, com ansiedade paterna, espera-nos a todo instante.” São Padre Pio de Pietrelcina