Löydetty 152 Tulokset: Vajon
Sámuel azonban ezt felelte neki: "Vajon éppúgy tetszését leli az Úr az égõáldozatban és a véres áldozatban, mint az Úr parancsa iránti engedelmességben? Igen, az engedelmesség többet ér, mint az áldozat, a szófogadás értékesebb a kosok hájánál. (Sámuel I. könyve 15, 22)
az ammoniták vezérei így szóltak urukhoz, Hanunhoz: "Gondolod, hogy Dávid apádat akarja megtisztelni, amikor elküldte embereit részvétet nyilvánítani? Vajon nem azért küldte inkább Dávid a szolgáit, hogy kikémleljék a várost, szemügyre vegyék benne az õrséget, s aztán lerombolják?" (Sámuel II. könyve 10, 3)
Erre így folytatta: "Valamikor azt mondták: Kérdezzétek meg Abelben és Dánban, vajon véget ért-e, (Sámuel II. könyve 20, 18)
Achaszja pedig Szamariában a rácson át leesett a tetõrõl, és betegen feküdt. Ezért követeket küldött ezzel a megbízatással: "Menjetek, kérdezzétek meg Baal-Zebubot, Ekron istenét, vajon felépülök-e bajomból?" (Királyok II. könyve 1, 2)
Vajon a népek istenei, akiket atyáim kiirtottak, megmentették Gozant, Harant, Recefet és Tell Bazarban Eden lakóit? (Királyok II. könyve 19, 12)
Éppen ezért, ha a király jónak látja, kutassanak Bábelben a király kincseskamrájában, vajon valóban adott-e engedélyt Cirusz király, hogy Isten háza Jeruzsálemben fölépüljön. Azután a király tudassa velünk döntését ebben az ügyben." (Ezdrás könyve 5, 17)
és így szólt hozzá: "Küldj be egy szolgálót a szobába, hadd nézze meg, vajon életben van-e Tóbiás. Ha meghalt, eltemetjük, mielõtt valaki megtudná a dolgot." (Tóbiás könyve 8, 12)
De hiába ismételték neki napról napra, nem hallgatott rájuk. Ekkor jelentették Ámánnak, s kíváncsiak voltak, vajon Mardokeus továbbra is úgy viselkedik-e, megmondta ugyanis nekik, hogy zsidó. (Eszter könyve 3, 4)
Mert ha te most hallgatsz, más helyrõl jön segítség és szabadulás a zsidóknak, de te és atyád háza elpusztultok. Ki tudja, vajon nem éppen ilyen idõre jutottál-e királyi méltósághoz?" (Eszter könyve 4, 14)
Õszinte beszédem kigúnyoljátok. Vajon mit bizonyít ócsárlástok? (Jób könyve 6, 25)
Vajon mi az ember, hogy oly nagyra tartod, arra méltatod, hogy törõdj vele. (Jób könyve 7, 17)
Vajon mi az ember, hogy tiszta lehetne, asszonynak szülötte igaz hogyan volna? (Jób könyve 15, 14)
