Löydetty 276 Tulokset: Saul sikere
Erre Saul megparancsolta: "Ide, elém mind, akik a nép fõemberei vagytok! Járjatok utána és derítsétek ki, ki követett el ma bûnt. (Sámuel I. könyve 14, 38)
Akkor Saul imádkozott: "Uram, Izraelnek Istene, miért nem feleltél ma szolgádnak? Ha bûn nehezedik rám vagy fiamra, Jonatánra, akkor, Uram, Izraelnek Istene, adj urimot, ha azonban népedet, Izraelt terheli vétek, adj tummimot." A sorsvetés Jonatánra és Saulra esett, a nép pedig bûntelennek bizonyult. (Sámuel I. könyve 14, 41)
Saul erre folytatta: "Döntsön a sorsvetés köztem és fiam, Jonatán közt!" S Jonatánra esett (a sorsvetés). (Sámuel I. könyve 14, 42)
Most Saul így szólt Jonatánhoz: "Valld meg, mit tettél!" Jonatán megvallotta, s azt mondta: "Csak épp megkóstoltam a mézet a botom hegyével, amely a kezemben volt. Itt vagyok, halálra készen!" (Sámuel I. könyve 14, 43)
Saul így válaszolt: "Isten ezt meg azt tegye velem, igen, Jonatán, meg kell halnod!" (Sámuel I. könyve 14, 44)
Saul meg lemondott a filiszteusok üldözésérõl, és a filiszteusok hazatértek... (Sámuel I. könyve 14, 46)
Amikor Saul megszilárdította Izrael fölötti uralmát, körös-körül minden ellenségével harcba szállt, Moábbal, az ammonitákkal, Edommal, Coba királyával és a filiszteusokkal. Amerre csak járt, mindenütt gyõzött. (Sámuel I. könyve 14, 47)
Saul feleségének Achinoam volt a neve, s Achimaac lánya volt. Seregének vezérét Abnernek hívták és Saul nagybátyjának, Nernek volt a fia. (Sámuel I. könyve 14, 50)
Saul apja, Kis, és Abner apja, Ner, Abiel fiai voltak. (Sámuel I. könyve 14, 51)
A filiszteusok elleni háború mindaddig tombolt, ameddig csak Saul élt. Amikor Saul meglátott egy bátor, harcra termett férfit, mindig szolgálatába fogadta. (Sámuel I. könyve 14, 52)
Saul tehát odaparancsolta a népet, és Telamban számba vette az embereket: kétszázezer gyalogos [és tízezer júdeai]. (Sámuel I. könyve 15, 4)
Aztán Saul kivonult Amalek székhelye ellen, s lesbe állított egy csapatot az árokban. (Sámuel I. könyve 15, 5)
