Löydetty 14115 Tulokset: Re

• Amikorra Dávid a városba ért embereivel, már égett, az asszonyokat, fiaikat és lányaikat meg elhurcolták fogságba. (Sámuel I. könyve 30, 3)

• Erre Dávid és emberei hangos sírásban törtek ki, s addig sírtak, míg bele nem fáradtak. (Sámuel I. könyve 30, 4)

• Dávid két feleségét, a jiszreeli Achinoamot és Abigailt, a kármeli Nabal feleségét is elhurcolták. (Sámuel I. könyve 30, 5)

• Dávid nagy szorultságban volt, mert az emberek arról beszéltek, hogy megkövezik. Emberei ugyanis mind nagyon el voltak keseredve a fiaik és a lányaik miatt. De Dávid bátorságot merített az Úrból, Istenébõl. (Sámuel I. könyve 30, 6)

• Akkor Dávid megkérdezte az Úrtól: "Üldözõbe vegyem ezt a rablóbandát? Utolérem õket?" Ezt a választ kapta: "Vedd õket üldözõbe! Utoléred õket, és kiszabadítod a foglyokat." (Sámuel I. könyve 30, 8)

• Erre Dávid elindult a hatszáz emberrel, aki vele tartott. Amikor a Bezor-patakhoz értek, (Sámuel I. könyve 30, 9)

• Dávid négyszáz emberrel folytatta az üldözést, kétszázan meg, akik túl fáradtak voltak ahhoz, hogy átkeljenek a patakon, ott maradtak. (Sámuel I. könyve 30, 10)

• A határban találkoztak egy egyiptomival, és Dávid elé vezették. Adtak neki kenyeret enni és vizet inni. (Sámuel I. könyve 30, 11)

• Portyán voltunk a kereták Negebjén, Júda és Káleg Negebjén, s lángba borítottuk Ciklagot." (Sámuel I. könyve 30, 14)

• Mire odavezette õket, akkorra már szétszéledtek az egész vidéken, és örömünnepet ültek a gazdag zsákmány miatt, amelyet a filiszteusok földjérõl és Júda földjérõl magukkal hoztak. (Sámuel I. könyve 30, 16)

• De Dávid virradattól napnyugtáig kaszabolta õket, és így betöltötte rajtuk az átkot. Azon a négyszáz legényen kívül, aki tevére szállt és úgy menekült, nem maradt élve egyetlen egy sem. (Sámuel I. könyve 30, 17)

• Így Dávid visszaszerzett mindent, amit az amalekiták elraboltak. A két feleségét is visszaszerezte Dávid. (Sámuel I. könyve 30, 18)