Löydetty 14115 Tulokset: Re
A zsinagógában beszélt a zsidókhoz és az istenfélõkhöz, de a téren is mindennap azokhoz, akiket épp ott talált. (Apostolok Cselekedetei 17, 17)
Néhány epikureus és sztoikus bölcselõ vitatkozni kezdett vele. Mások megjegyezték: "Mit akarhat ez a szószátyár mondani?" Vagy: "Úgy látszik, idegen isteneket hirdet." Tudniillik Jézust és a feltámadást hirdette nekik. (Apostolok Cselekedetei 17, 18)
Erre az Areopáguszra vitték s megkérdezték: "Megtudhatnánk, mi az az új tanítás, amit hirdetsz? (Apostolok Cselekedetei 17, 19)
Pál az Areopágusz közepére állt és elkezdett beszélni: "Athéni férfiak! Látom, hogy minden szempontból igen vallásosak vagytok. (Apostolok Cselekedetei 17, 22)
Amint szétnéztem és megtekintettem szentélyeiteket, ráakadtam egy oltárra, amelyen az a felírás állt: Az ismeretlen istennek. Nos, én azt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül tiszteltek. (Apostolok Cselekedetei 17, 23)
A világot s a benne találhatókat teremtõ Isten nem lakik emberi kéz emelte templomokban, hiszen õ az ég és föld Ura. (Apostolok Cselekedetei 17, 24)
Nem kívánja emberi kéz gondoskodását, mintha szüksége volna valamire, hisz õ ad mindennek életet, levegõt és mindent. (Apostolok Cselekedetei 17, 25)
S mindezt azért, hogy keressék az Istent, hogy szinte kitapogassák és megtalálják, hiszen nincs messze egyikünktõl sem. (Apostolok Cselekedetei 17, 27)
Az Isten eddig szemet hunyt a tudatlanság kora felett, de most tudomására hozza az embereknek, hogy mindenütt meg kell térnie mindenkinek. (Apostolok Cselekedetei 17, 30)
Mert kiválasztott egy napot, s ezen igazságos ítéletet ül a világ fölött egy arra rendelt férfi által, aki mellett mindenki elõtt tanúbizonyságot tett azzal, hogy feltámasztotta a halálból." (Apostolok Cselekedetei 17, 31)
Pál erre eltávozott körükbõl. (Apostolok Cselekedetei 17, 33)
Néhányan azért csatlakoztak hozzá, köztük Areopagita Dénes és egy Damarisz nevû asszony, és még mások is. (Apostolok Cselekedetei 17, 34)
