Löydetty 1311 Tulokset: RAM

• Az egek dicsõítik csodáidat, Uram, a szentek közössége áldja hûségedet. (Zsoltárok könyve 89, 6)

• Boldog a nép, amely ünnepelhet, és arcod fényében járhat, Uram! (Zsoltárok könyve 89, 16)

• Meddig, Uram? Örökre el akarsz rejtõzni? Haragod úgy ég majd, mint a tûz? (Zsoltárok könyve 89, 47)

• Hol vannak, én Uram, régi kegyeid, ahogy hûségedben Dávidnak esküt tettél? (Zsoltárok könyve 89, 50)

• Emlékezzél, Uram, szolgáid gyalázatára: a népek minden gyûlöletét el kell viselnem. (Zsoltárok könyve 89, 51)

• Hisz ellenségeid ócsárolnak minket, Uram, s kigúnyolják fölkented nyomait. (Zsoltárok könyve 89, 52)

• (Mózesnek, az Isten emberének imája.) Uram, te voltál menedékünk nemzedékrõl nemzedékre, (Zsoltárok könyve 90, 1)

• Fordulj felénk újra, Uram! Miért késel oly soká? Légy irgalmas szolgáidhoz, (Zsoltárok könyve 90, 13)

• az így beszél az Úrhoz: Te vagy a váram, és a menedékem, Istenem, benned bízom! (Zsoltárok könyve 91, 2)

• Tetteid, Uram, örömmel töltenek el, kezed mûvein ujjongok: (Zsoltárok könyve 92, 5)

• "Mily fönségesek a tetteid, Uram, s gondolataid nem lehet kifürkészni!" (Zsoltárok könyve 92, 6)

• Szilárd alapot vetettél, nehogy meginogjon, a földkerekségnek. Trónod szilárdan áll kezdet óta, te, Uram, öröktõl fogva vagy. (Zsoltárok könyve 93, 2)