Löydetty 1311 Tulokset: RAM
Hozzád menekülök, Uram, ne hagyd, hogy szégyent valljak! Igazságodban szabadíts és ments meg engem, (Zsoltárok könyve 31, 2)
hallgass meg és siess hozzám! Légy megmentõ sziklám, erõs, szabadító váram! (Zsoltárok könyve 31, 3)
Valóban te vagy a sziklám és váram, nevedért vezess és irányíts engem! (Zsoltárok könyve 31, 4)
Kezedbe ajánlom lelkemet, te megváltasz, Uram. Te, hûség Istene, (Zsoltárok könyve 31, 6)
Könyörülj rajtam, Uram, tele vagyok félelemmel, tekintetem komor a gondtól, testem, lelkem összetörve. (Zsoltárok könyve 31, 10)
De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem! (Zsoltárok könyve 31, 15)
Uram, ne hagyd, hogy szégyent valljak, hiszen téged hívlak! A gonoszok valljanak szégyent, némuljanak el és szálljanak sírba! (Zsoltárok könyve 31, 18)
Mily nagy a te jóságod, Uram, amit azoknak tartogatsz, akik félnek téged! Ki is nyilvánítod az emberek szeme láttára, azokon, akik hozzád menekülnek. (Zsoltárok könyve 31, 20)
Kezed súlyosan rám nehezedett nappal és éjjel. Szívem olyan volt, mint a föld a tûzõ napon. (Zsoltárok könyve 32, 4)
Kegyelmed õrködjék fölöttünk, Uram, ahogy tebenned remélünk! (Zsoltárok könyve 33, 22)
Gyertek, fiaim, és hallgassatok rám, az Úr félelmére tanítalak titeket. (Zsoltárok könyve 34, 12)
(Dávidtól.) Szállj perbe, Uram, azokkal, kik velem vitáznak, gyõzd le azokat, kik ellenem harcolnak! (Zsoltárok könyve 35, 1)
