Löydetty 1311 Tulokset: RAM
Rama és Geba lakói: hatszázhuszonegy; (Nehemiás könyve 7, 30)
Te vagy, Uram, az Egyetlen! Te alkottad az eget, az egek egét és minden seregét, a földet és mind, ami rajta van, a tengereket és mind, ami bennük van. Te éltetsz mindent, és az égi sereg hódol elõtted. (Nehemiás könyve 9, 6)
Uram, te vagy az Isten, aki kiválasztottad Ábrámot, kivezetted a káldeai Urból, és az Ábrahám nevet adtad neki. (Nehemiás könyve 9, 7)
Hacorban, Rámában, Gittajimban, (Nehemiás könyve 11, 33)
"Igazságos vagy Uram! Tetteid igazságosak, s minden utad irgalom és hûség. Te vagy a világ bírája. (Tóbiás könyve 3, 2)
Jussak hát eszedbe, Uram, tekints rám! Ne büntess bûneimért, sem tévelygéseimért, sem pedig atyám vétkeiért! Mert vétkeztünk színed elõtt, (Tóbiás könyve 3, 3)
Bánj velem úgy, ahogy neked tetszik. Parancsold meg, és elszáll a lelkem, meghalok és porrá leszek. Mert jobb meghalnom, mintsem élnem, hiszen rágalmat és gyalázkodást kell hallanom és nagyon nagy a bánatom. Uram, várom, hogy elhatározásod megszabadít ettõl a megpróbáltatástól. Hadd menjek már az örök hazába! Ne fordítsd el, Uram, arcodat tõlem! Mert jobb meghalni, mint élni, ha ilyen kegyetlen rossz sora van az embernek. Belefáradtam már a gyalázkodás hallgatásába." (Tóbiás könyve 3, 6)
Uram, most fölemeltem tekintetemet és rád szegeztem a szememet. (Tóbiás könyve 3, 12)
Tudod, Uram, hogy tiszta maradtam, nem érintett egyetlen férfi sem. (Tóbiás könyve 3, 14)
Sem a magam nevére, sem az apáméra nem hoztam szégyent itt, a fogság földjén. Egyetlen lánya vagyok apámnak. Nem marad neki másik gyereke, aki örökölhetne utána, sem közeli rokona. S nincs olyan sem a rokonságban, aki miatt életben kellene maradnom, hogy a felesége legyek. Hetet már elvesztettem, mi értelme van hát az életemnek? De ha mégsem akarod elvenni az életemet, tekints rám és szánj meg: ne kelljen több gyalázatot elviselnem." (Tóbiás könyve 3, 15)
Tóbiás kiment, és szólt neki: "Barátom, apám szeretne megismerni." Az angyal belépett a házba. Elõször Tobit üdvözölte, aztán az kívánt neki minden jót. Tobit így szólt: "Mi örömöm lehet még nekem? Megvakultam, nem látom a ragyogó eget, olyan sötétség borul rám, mint a halottakra, akik már nem látnak világosságot. Élõhalott vagyok: hallom az emberek hangját, de látni nem látom õket." Az angyal azt mondta neki: "Bízzál, Isten nem késlekedik, meggyógyít. Bízzál!" Tobit így szólt hozzá: "Az én Tóbiás fiam Médiába készül. Elmennél-e vele mint vezetõje? Megfizetek érte, testvér." Így felelt neki: "Elkísérem, ismerek minden utat, mert sokszor jártam Médiában. Bejártam a völgyeket és a hegyeket, ismerek minden ösvényt." (Tóbiás könyve 5, 10)
Jogodban van elvenni. Hallgass rám, testvér! Beszélek majd a lányról apjával, hogy ma estétõl fogva mint menyasszonyodat õrizze neked. Ha aztán Rágesból visszatérünk, megtartjuk a lakodalmat. Biztosan tudom, hogy Ráguelnek nincs joga megtagadni tõled a lányát, sem másnak adni. Mózes törvénye értelmében halált érdemelne, ha így tenne, hiszen tudja, hogy a rokoni kapcsolat mindenki más elõtt téged jogosít fel arra, hogy a lányát feleségül vedd. Hallgass hát rám, testvér! Ma este beszélgetünk a lányról, és megkérjük a kezét. Aztán, ha visszatérünk Rágesból, hazavisszük magunkkal." (Tóbiás könyve 6, 13)
