Löydetty 243 Tulokset: Rájuk
Az országot sivataggá és pusztasággá teszem, véget vetek büszke pompájának, csupaszon meredeznek Izrael hegyei, senki sem megy fel rájuk. (Ezekiel könyve 33, 28)
Ezt mondja azért az Úr, az Isten: Nézzétek, magam gondoskodom nyájamról, és magam ügyelek rájuk. (Ezekiel könyve 34, 11)
Ekkor rájuk zúdítottam haragomat a vér miatt, amelyet ontottak az országban, és a bálványok miatt, amelyekkel tisztátalanná tették (az országot). (Ezekiel könyve 36, 18)
Aztán láttam: ín és hús került rájuk, és bõr vonta be õket, de éltetõ lehelet még nem volt bennük. (Ezekiel könyve 37, 8)
Megmutatom dicsõségemet a népek között, és minden nép látni fogja ítéletemet, amit végrehajtok, és kezemet, amely rájuk nehezedik. (Ezekiel könyve 39, 21)
Vidd ezeket az Úr elé, a papok hintsenek rájuk sót, és mutassák be õket égõáldozatul az Úrnak. (Ezekiel könyve 43, 24)
Ám alighogy fellép, birodalma összeomlik és felosztják négy részre, ahány égtáj van, de nem az õ utódai javára; egyikük sem lesz olyan hatalmas, mint ez az uralkodó. A királyi család kihal, másokra száll a birodalom, nem rájuk. (Dániel könyve 11, 4)
A várak védelmezésére is olyanokat fogad meg, akik idegen isten népéhez tartoznak. Aki elismeri, azt elhalmozza tisztségekkel, rájuk bízza sokak kormányzását és bizonyos ellenszolgáltatásért szétosztja nekik az országot. (Dániel könyve 11, 39)
Júda fejedelmei olyanok lettek, mint az ember, aki elmozdítja a határkövet; ki is árasztom rájuk haragom özönét. (Ozeás könyve 5, 10)
Mehetnek bárhová, kivetem rájuk a hálómat; mint az ég madarát, visszahozom, s gonoszságukért megbüntetem õket. (Ozeás könyve 7, 12)
Rájuk vetem magam, mint a medve, amelytõl elragadták kölykeit. Eltépem szívük kötelékét, kutyák falják fel húsukat, a mezõ vadjai tépik szét õket. (Ozeás könyve 13, 8)
Azért várjatok csak rám - mondja az Úr -, a napra, amelyen felállok és vádat emelek. Mert elhatároztam, hogy egybegyûjtöm a népeket, összegyûjtöm az országokat, hogy rájuk zúdítsam haragomat, indulatomnak egész hevét. (Szofoniás könyve 3, 8)
