Löydetty 2935 Tulokset: Oro
Ez az üzenet az õrök határozata, és ez a javaslat a szentek végzése, hogy elismerjék róla az élõk: A Fölséges uralkodik az emberek királysága fölött. Annak adhatja, akinek akarja; akár a legutolsó embert is trónra emelheti. (Dániel könyve 4, 14)
Ezért, ó király, fogadd szívesen tanácsomat: váltsd meg bûneidet az igazságosságot gyakorolva, és gonoszságaidat az elnyomottak iránt irgalmat gyakorolva! Akkor talán tovább tarthat jó sorod." (Dániel könyve 4, 24)
Mihelyt letelt a kiszabott idõ, én, Nebukadnezár, az égre emeltem tekintetemet, és visszanyertem értelmemet. Akkor hálát adtam a Fölségesnek, dicsõítettem és magasztaltam az örökké élõt: Hatalma örök hatalom, országa megmarad nemzedékrõl nemzedékre. (Dániel könyve 4, 31)
Annak hírére, mi történt a király és fõemberei elõtt, a királyné azonnal besietett az ebédlõterembe és így szólt: "Király, örökké élj! Ne rémítsenek meg gondolataid, és ne halványuljon el arcod! (Dániel könyve 5, 10)
Ekkor a fõfelügyelõk és a satrapák a király elé járultak és azt mondták neki: "Dárius király, örökké élj! (Dániel könyve 6, 7)
Országod fõfelügyelõi és satrapái, tanácsosai és vezérei megállapodtak abban, hogy királyi határozatot kellene kibocsátani, és szigorú tilalmat elrendelni, hogy aki harminc napon belül rajtad kívül, ó király, bárki máshoz fordul, akár istenhez, akár emberhez valamely kéréssel, azt az oroszlánok barlangjába kell vetni. (Dániel könyve 6, 8)
Erre elmentek, és kérdést intéztek a királyhoz a királyi tilalom ügyében: "Király, nemde rendeletet adtál ki, hogy aki harminc napon belül rajtad kívül, ó király, bárki máshoz fordul, akár istenhez, akár emberhez valamely kéréssel, azt az oroszlánok barlangjába kell vetni?" A király azt felelte nekik: "Valóban így van a médek és a perzsák soha meg nem változtatható törvénye szerint." (Dániel könyve 6, 13)
Erre azt mondták a királynak: "Dániel, aki Júda foglyai közül való, nem törõdik veled és tilalmaddal, amelyet kiadtál. Naponta három ízben elvégzi imádságát." (Dániel könyve 6, 14)
Amikor a király ezt meghallotta, nagyon elszomorodott miatta. Megkísérelte, hogy megmentse Dánielt; egészen napnyugtáig azon fáradozott, hogy valami kibúvót találjon számára. (Dániel könyve 6, 15)
Erre a király kiadta a parancsot, Dánielt elõvezették és az oroszlánok barlangjába vetették. A király azt mondta Dánielnek: "A te Istened, akit állhatatosan tisztelsz, meg fog menteni." (Dániel könyve 6, 17)
A király már kora hajnalban fölkelt, és sietve az oroszlánok barlangjához ment. (Dániel könyve 6, 20)
Amint a barlanghoz közeledett, panaszos szóval Dánielt emlegette. Ezt mondta a király Dánielnek: "Dániel, az élõ Isten szolgája! A te Istened, akit te állhatatosan tiszteltél, meg tudott-e menteni az oroszlánoktól?" (Dániel könyve 6, 21)
