Löydetty 1531 Tulokset: Nos
Eljegyezték magukat a gonoszsággal, arról töprengenek, hogyan vessenek tõrt. Így szólnak: "Ki lát bennünket? (Zsoltárok könyve 64, 6)
Ha szívemben gonoszság lett volna, nem hallgatott volna meg az Úr. (Zsoltárok könyve 66, 18)
Eloszlanak, mint a füst eloszlik. Ahogy a viasz elolvad a tûznél, úgy semmisülnek meg a bûnösök Isten színe elõtt. (Zsoltárok könyve 68, 3)
Istenem, ments meg engem a gonoszok kezétõl, a bûnösök és hatalmaskodók öklétõl! (Zsoltárok könyve 71, 4)
Irigység fogott el a gonoszakkal szemben, látva, mily jól megy soruk a bûnösöknek. (Zsoltárok könyve 73, 3)
A gonoszság a hájukból nõ ki, s a szívükbõl csap ki az álnokság. (Zsoltárok könyve 73, 7)
Gúnyolódnak, s gonosz minden szavuk, hetykén fenyegetõznek hatalmukkal. (Zsoltárok könyve 73, 8)
Lám, ilyenek a bûnösök: növelik hatalmukat és élnek háborítatlanul. (Zsoltárok könyve 73, 12)
Mert serleg van az Úr kezében, tele van habzó borral, mámorító borral. Kiönti, s még a seprõt is föl kell szürcsölniük, meg kell inniuk azoknak, akik gonoszok a földön. (Zsoltárok könyve 75, 9)
A bûnösök szarvát letördelem, ám az igazak feje fölemelkedik. (Zsoltárok könyve 75, 11)
"Meddig ítéltek még igazságtalanul, meddig pártoljátok még a gonosz ügyet? (Zsoltárok könyve 82, 2)
Az elnyomottat és a szûkölködõt tegyétek szabaddá, mentsétek ki a gonoszok kezébõl!" (Zsoltárok könyve 82, 4)