Löydetty 2152 Tulokset: Nevezik Isten őrülete

• amikor fölkelt az Isten ítéletre, hogy szabadulást hozzon minden tûrõnek a földön. (Zsoltárok könyve 76, 10)

• "Eltaszít az Isten egyszer s mindenkorra? Nem lesz már soha irgalmas? (Zsoltárok könyve 77, 8)

• Isten elfeledte volna a jóságát? Bezárta irgalmát haragjába?" (Zsoltárok könyve 77, 10)

• Isten, szent a te utad! Hol van olyan Isten, mint a mi Istenünk, olyan fölséges? (Zsoltárok könyve 77, 14)

• Te vagy az Isten, aki csodát mûvelsz, a pogányok elõtt is feltártad hatalmadat. (Zsoltárok könyve 77, 15)

• Hogy Istenbe vessék reményüket, ne feledjék el Isten tetteit, hanem teljesítsék parancsait. (Zsoltárok könyve 78, 7)

• Isten szövetségét nem tartották, s vonakodtak törvénye szerint élni. (Zsoltárok könyve 78, 10)

• Zúgolódtak Isten ellen s így szóltak: "Tud-e Isten itt a pusztában asztalt teríteni?" (Zsoltárok könyve 78, 19)

• Isten haragja újra fölgerjedt ellenük. Nagyjaik közé a halált vetette, Izrael ifjúságát leterítette. (Zsoltárok könyve 78, 31)

• Eszükbe jutott, hogy Isten a sziklájuk, a fölséges Isten a szabadítójuk. (Zsoltárok könyve 78, 35)

• Isten hallotta, s indulatra gerjedt: elvetette Izraelt egészen. (Zsoltárok könyve 78, 59)

• Árnyékával befödte a hegyeket, indáival Isten cédrusait. (Zsoltárok könyve 80, 11)