Löydetty 2152 Tulokset: Nevezik Isten őrülete
De a gonoszokhoz így beszél az Isten: "Törvényeimet miért sorolgatod, miért emlegeted szövetségemet? (Zsoltárok könyve 50, 16)
Aki tisztel engem, az a hódolat áldozatát hozza! Az egyenes lelkûeknek megadom, hogy lássák Isten üdvösségét." (Zsoltárok könyve 50, 23)
Ezért megsemmisít és örökre eltaszít az Isten. Kiragad sátradból, kitép az élõk földjébõl. (Zsoltárok könyve 52, 7)
Én azonban, mint zöldellõ olajfa, olyan vagyok Isten hajlékában, mindig reménykedem Isten irgalmában. (Zsoltárok könyve 52, 10)
Az esztelen így szól szívében: "Nincs Isten!" Álnokok, romlottak, s amit mûvelnek, borzalom. Senki sincs, aki még a jót tenné. (Zsoltárok könyve 53, 2)
Isten, nézz le az égbõl az ember fiaira, hogy van-e még bölcs, van-e még, aki az Istent keresi. (Zsoltárok könyve 53, 3)
Akkor majd rettegés veri õket, amilyen váratlan rettegés még nem volt. Akik hûtlenek lettek, azoknak csontját szétszórta az Úr, megszégyenültek, mivel Isten elvetette õket. (Zsoltárok könyve 53, 6)
Jöjjön hát szabadulás Sionból Izrael számára! Ha majd Isten megfordítja népe sorsát, akkor ujjong majd Jákob és vigad Izrael. (Zsoltárok könyve 53, 7)
Segíts meg, Isten, neved által, légy hatalmas szószólója ügyemnek! (Zsoltárok könyve 54, 3)
De lám, Isten az én segítségem, az Úr ereje tartja fenn életem. (Zsoltárok könyve 54, 6)
akivel az Isten házában bensõséges barátságra léptem. Eméssze meg õket a nyugtalanság, (Zsoltárok könyve 55, 15)
Isten engem meghallgat, õket megalázza: õ, aki örökké uralkodik; mivel nem térnek meg, s nem ismerik az istenfélelmet. (Zsoltárok könyve 55, 20)
