Löydetty 2152 Tulokset: Nevezik Isten őrülete
És az Úr megkönyörült. "Ez sem fog bekövetkezni" - mondja az Úr, az Isten. (Ámosz könyve 7, 6)
Ezt mutatta nekem az Úr, az Isten: Lám, egy ember állt a falon, a kezében mérõónt tartott. (Ámosz könyve 7, 7)
Ezt mutatta nekem az Úr, az Isten: Lám, volt ott egy érett gyümölccsel teli kosár. (Ámosz könyve 8, 1)
Azon a napon - mondja az Úr, az Isten - délben kell majd a napnak lenyugodnia; nappal is sötétséget borítok a földre. (Ámosz könyve 8, 9)
Igen, jönnek napok - mondja az Úr, az Isten -, amikor éhséget bocsátok a földre: éhséget, de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre, hanem az Úr szavának hallgatására. (Ámosz könyve 8, 11)
(a) Abdiás látomása Edomról. (c) Üzenetet kaptam az Úrtól, hírvivõ érkezett a népek közé: "Fel! Támadjuk meg ezt a népet! Harcra fel!" (b) Ezt mondja az Úr, az Isten: (Abdiás könyve 1, 1)
Ki tudja, hátha irgalmas lesz és újra megbocsát az Isten, lecsillapul izzó haragja, és nem kell elvesznünk!" (Jónás könyve 3, 9)
Amikor Isten látta, hogy letérnek gonosz útjaikról, megbánta a rosszat, amivel fenyegette õket, és nem tette meg. (Jónás könyve 3, 10)
Így imádkozott az Úrhoz: "Ó Uram, vajon nem megmondtam-e ezt már akkor, amikor még otthon voltam? Azért akartam Tarsisba menekülni, mert tudtam, hogy jóságos és irgalmas Isten vagy, türelmes és könyörületes, aki megbánja a rosszat. (Jónás könyve 4, 2)
Ekkor az Isten így szólt Jónáshoz: "Azt hiszed, jogos a haragod a ricinusbokor miatt?" Azt felelte: "Igen, jogosan haragszom, egészen a halálig!" (Jónás könyve 4, 9)
Figyeljen minden nemzet, hallja meg a föld és minden lakója! Az Úr, az Isten vádol benneteket, az Úr az õ szent templomában. (Mikeás könyve 1, 2)
"Mivel állhatok az Úr elé, mivel borulhatok a magasságos Isten elé? Álljak oda égõáldozatokkal, egyesztendõs borjakkal? (Mikeás könyve 6, 6)