Löydetty 2443 Tulokset: Nap
Azon a napon épp ott volt Saulnak egy embere - az Úr tartotta vissza. Doegnek hívták, edomita volt és Saul fullajtárainak volt a feje. (Sámuel I. könyve 21, 8)
Dávid útra kelt, elmenekült azon a napon Saul elõl, és Gát királyához, Achishoz ment. (Sámuel I. könyve 21, 11)
Erre a király megparancsolta Doegnak: "Lépj elõ, és öld meg a papokat!" És az edomita Doeg elõlépett, és felkoncolta a papokat! Nyolcvanöt vászon efodot viselõ férfit megöletett azon a napon. (Sámuel I. könyve 22, 18)
Dávid emberei így szóltak hozzá: "Lám, ez az a nap, amelyrõl azt mondta neked az Úr: Kezedbe adom ellenségedet, hogy azt tégy vele, amit akarsz." Dávid meg odament, és titokban levágott Saul köntösérõl egy bojtot. (Sámuel I. könyve 24, 5)
Nézd, e napon a saját szemeddel láthatod, hogy az Úr a barlangban kezembe adott. Én azonban vonakodtalak megölni, megkíméltelek és azt mondtam: Nem emelem kezemet uramra, hiszen az Úr fölkentje. (Sámuel I. könyve 24, 11)
Nabal azonban így válaszolt Dávid szolgáinak: "Kicsoda Dávid és kicsoda Izáj fia? Napjainkban épp elég szolga van, aki elszökik urától. (Sámuel I. könyve 25, 10)
Inkább mint valami fal, úgy vettek körül bennünket, éjjel-nappal, amikor a közelükben õriztük a nyájat. (Sámuel I. könyve 25, 16)
Tíz nappal késõbb az Úr lesújtott Nabalra, úgyhogy meghalt. (Sámuel I. könyve 25, 38)
Aztán így folytatta Dávid: "Amint igaz, hogy az Úr él: vagy az Úr öli meg, vagy elérkezik halála napja, vagy pedig csatába száll és ott pusztul. (Sámuel I. könyve 26, 10)
Dávid azt mondta magában: "Egy napon mégis utol fog érni Saul keze. Nincs más hátra, mint hogy a filiszteusok földjére meneküljek. Akkor Saul lemond róla, hogy Izrael egész földjén folyvást engem hajszoljon. Így kicsúszom a kezébõl." (Sámuel I. könyve 27, 1)
Achis még aznap kijelölte neki Ciklagot. Ezért tartozik Ciklag mind a mai napig Júda királyaihoz. (Sámuel I. könyve 27, 6)
Az az idõ, amit Dávid a filiszteusok földjén töltött, összesen egy évet és négy hónapot tett ki. (Sámuel I. könyve 27, 7)
