Löydetty 4684 Tulokset: Mel
De ha elárulnál minket, nem köt az eskü, melyet neked tettünk." (Józsue könyve 2, 20)
hogy tudjátok, melyik úton kell mennetek, mert még sohasem jártatok azon az úton. De köztetek és a láda között legyen mintegy 2000 könyöknyi távolság: Ne menjetek hozzá közel!" (Józsue könyve 3, 4)
A papoknak pedig ezt mondta Józsue: "Emeljétek föl a szövetség ládáját és haladjatok vele a nép élén!" Ezek fölemelték a szövetség ládáját és a nép elõtt haladtak. (Józsue könyve 3, 6)
s így szólt hozzájuk: "Haladjatok az Úr, a ti Istenetek ládája elõtt a Jordán közepéig, s mindegyitek emeljen a vállára egy követ, Izrael törzseinek száma szerint, (Józsue könyve 4, 5)
Izrael fiai úgy tettek, ahogy Józsue parancsolta. Fölemeltek a Jordán közepébõl tizenkét követ Izrael fiai törzseinek száma szerint, amint az Úr Józsuénak parancsolta, és az éjszakai táborhelyre vitték, s ott letették. (Józsue könyve 4, 8)
Azt a tizenkét követ, amelyet a Jordánból kiemeltek, Józsue Gilgalban állította fel. (Józsue könyve 4, 20)
Amikor az amoriták királyai, akik a Jordán nyugati partvidékét lakták, s a kánaániak királyai, akik a tenger melletti részen éltek, meghallották, hogy az Úr kiapasztotta a Jordán vizét Izrael fiai elõtt, míg át nem keltek, elhagyta õket a bátorságuk, s Izrael fiai elõtt elállt a lélegzetük. (Józsue könyve 5, 1)
Hisz 40 esztendeig bolyongtak Izrael fiai a pusztában, míg az egész nép ki nem pusztult, vagyis az összes férfi, aki fegyverforgatásra alkalmas korban kivonult Egyiptomból. Nem hallgattak az Úr szavára, s az Úr megesküdött, hogy nem látják meg az országot, amelyre megesküdött atyáinknak, hogy nekünk adja, a tejjel-mézzel folyó országot. (Józsue könyve 5, 6)
Amikor Józsue Jerikó közelében tartózkodott, fölemelte szemét és látott egy embert: elõtte állt, s kivont kard volt a kezében. Józsue odament hozzá és megkérdezte tõle: "Hozzánk tartozol vagy ellenségeinkhez?" (Józsue könyve 5, 13)
[Így történt, aszerint a parancs szerint, amelyet Józsue adott a népnek.] A hét pap, aki a hét szarukürtöt vitte, az Úr elõtt haladt és fújta a harsonákat. Az Úr szövetségének ládája következett utánuk. Az elõhad a papok elõtt menetelt, (Józsue könyve 6, 8)
Ráchábot, a rossz hírû nõt azonban, valamint apjának házát, s azokat, akik hozzá tartoztak, Józsue mind megkímélte. Izrael körében él mind a mai napig, mert elrejtette a hírszerzõket, akiket Józsue küldött Jerikót kikémlelni. (Józsue könyve 6, 25)
Izrael vétkezett, megszegte szövetségemet, amelyet rábíztam. Igen, vettek abból, ami átok alatt volt. Igen, ellopták, eltitkolták és holmijaik közé tették. (Józsue könyve 7, 11)
