Löydetty 4684 Tulokset: Mel
Akkor láttam, hogy egy másik vadállat emelkedik ki a földbõl. Két szarva volt, mint a Báránynak, de úgy beszélt, mint a sárkány. (Jelenések könyve 13, 11)
Az elsõ vadállatnak minden hatalmát gyakorolta a jelenlétében. A földet és lakóit rávette, hogy boruljanak le az elsõ vadállat elõtt, amely kigyógyult halálos sebébõl. (Jelenések könyve 13, 12)
A föld lakóit megtévesztette a csodajelekkel, amelyeket a vadállat elõtt véghezvihetett. Rávette a föld lakóit, hogy emeljenek szobrot a vadállatnak, amelyet a kard megsebzett, de felgyógyult. (Jelenések könyve 13, 14)
Aztán szózatot hallottam az égbõl, mint nagy vizek zúgását vagy szörnyû mennydörgés robaját. A szózat, amelyet hallottam, emlékeztetett arra, ahogyan a hárfások pengetik hárfájukat. (Jelenések könyve 14, 2)
Ezt (az angyalt) egy másik angyal követte; ezt hirdette: "Elesett, elesett a nagy Babilon, amely kicsapongása tüzes borával megrészegítette mind a nemzeteket." (Jelenések könyve 14, 8)
az inni fog az Isten haragjának borából, amelyet színtisztán töltött haragja kelyhébe. Kénköves tûzben fog gyötrõdni a szent angyalok és a Bárány színe elõtt. (Jelenések könyve 14, 10)
A templomból hét angyal lépett ki a hét csapással. Ragyogóan fehér vászonruhába voltak öltözve, mellükön aranyöv. (Jelenések könyve 15, 6)
Összegyûjtötték õket arra a helyre, amelyet héberül Harmagedónnak hívnak. (Jelenések könyve 16, 16)
Lélekben elvitt a pusztába. Ott láttam egy asszonyt, skarlátvörös vadállaton ült, amely tele volt káromló nevekkel, s hét feje és tíz szarva volt. (Jelenések könyve 17, 3)
Homlokára egy titokzatos név volt írva: "A nagy Babilon, a föld utálatra méltó kicsapongóinak anyja." (Jelenések könyve 17, 5)
Az angyal megkérdezte: "Miért csodálkozol? Megmagyarázom neked az asszony titkát, s a hétfejû és tízszarvú vadállatét is, amely hordozza. (Jelenések könyve 17, 7)
A vadállat, amelyet láttál, volt, de már nincs. Felbukkan a mélységbõl, de vesztébe rohan. A föld lakói, akiknek a neve nincs beírva a világ kezdetétõl fogva az élet könyvébe, csodálkozni fognak a vadállat láttára, amely volt, többé nincs, de ismét megjelenik. (Jelenések könyve 17, 8)
