Löydetty 4684 Tulokset: Mel
Hátha eljut könyörgésük az Úr színe elé, és megtér ki-ki a maga gonosz útjáról; mert nagy az a harag és méltatlankodás, amellyel az Úr megfenyegette ezt a népet." (Jeremiás könyve 36, 7)
Amikor Safan fiának, Gemarjának a fia, Michaja meghallotta az Úr szavait, amelyeket a könyvbõl felolvastak, (Jeremiás könyve 36, 11)
A fõemberek azután közös megegyezéssel elküldték Bárukhoz Netanja fiát: Jehudit, Selemjával, Kusi fiával együtt. Ezt az üzenetet küldték velük: "Gyere ide és hozd magaddal azt a könyvtekercset, amelybõl a népnek felolvastál." Báruk, Nerija fia meg is jelent elõttük, s a könyvtekercset is magával vitte. (Jeremiás könyve 36, 14)
Miután a király elégette a könyvtekercset, amely a Jeremiástól Báruknak lediktált szózatokat tartalmazta, az Úr ezt a szózatot intézte Jeremiáshoz: (Jeremiás könyve 36, 27)
Végy elõ egy másik tekercset, és írd le rá azokat a szózatokat, amelyek a Jojakim, Júda királya által elégetett elsõ tekercsre voltak írva. (Jeremiás könyve 36, 28)
Megbüntetem õt és ivadékát, sõt a szolgáit is, gonoszságaikért: rájuk és Jeruzsálem lakóira meg Júda férfiaira hozom a bajokat mind, amelyekkel megfenyegettem õket, de nem vették figyelembe. (Jeremiás könyve 36, 31)
Akkor Jeremiás elõvett egy másik tekercset, és odaadta Báruk íródeáknak, Nerija fiának. Ez aztán leírta Jeremiás diktálására annak a könyvnek minden szózatát, amelyet Jojakim, Júda királya elégetett. Sõt még sok hasonló tartalmú szózatot is hozzáfûzött. (Jeremiás könyve 36, 32)
De sem õ, sem szolgái, sem az ország népe nem hallgattak azokra a szavakra, amelyeket az Úr Jeremiás próféta által mondott nekik. (Jeremiás könyve 37, 2)
Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Mondjátok meg Júda királyának, aki elküldött titeket, hogy megkérdezzetek: A fáraó serege, amely felvonult, hogy segítséget hozzon nektek, vissza fog térni országába, Egyiptomba. (Jeremiás könyve 37, 7)
Akkor Mattan fia, Sefatja, Paschur fia, Gedalja, Selemja fia, Juchal és Melkija fia, Paschur meghallotta azt a szózatot, amelyet Jeremiás ezekkel a szavakkal intézett az egész néphez: (Jeremiás könyve 38, 1)
Erre megfogták Jeremiást és Malkija királyfi ciszternájába vetették, amely az õrség udvarán van; kötélen engedték le bele. Víz nem volt a ciszternában, csak sár; így Jeremiás belesüppedt a sárba. (Jeremiás könyve 38, 6)
Ám a kusita Ebed-Melech, a királyi palota egyik udvari tisztje meghallotta, hogy Jeremiást a ciszternába vetették. A király éppen a Benjamin-kapunál volt. (Jeremiás könyve 38, 7)
