Löydetty 4684 Tulokset: Mel
A szemet, amelyik csúfot ûz apjából, s lenézi anyjának élemedett korát, a patak mellékén hollók vájják majd ki, és a sasfiókák fogják felfalni! (Példabeszédek könyve 30, 17)
a sasnak útját az égen, a kígyó útját a sziklán, a hajó útját a mély tengeren, és a férfi útját az asszonynál. (Példabeszédek könyve 30, 19)
Olyan nép a hangyák, amelynek nincs ereje, mégis összegyûjtik nyáron élelmüket. (Példabeszédek könyve 30, 25)
az állatok hõse az oroszlán, amely senki elõtt meg nem futamodik; (Példabeszédek könyve 30, 30)
a kakas, amely a tyúkok között büszkélkedik, a bak, amely a nyájat vezeti, és a király, aki beszédeket intéz a néphez. (Példabeszédek könyve 30, 31)
Lamuelnek, Massza királyának szavai, amelyekkel az anyja oktatta: (Példabeszédek könyve 31, 1)
Szemmel tartja háza népének munkáját, a tétlen lustaság nem kenyere. (Példabeszédek könyve 31, 27)
Ha azt mondják valamire: "Lám, ez új", az is rég megvolt azokban az idõkben, amelyek elõttünk voltak. (Prédikátor könyve 1, 10)
Rabszolgákat és rabszolganõket vásároltam, és voltak házamban született rabszolgáim is; jószágom is volt: rengeteg marhám és juhom, több, mint bármelyik elõdömnek Jeruzsálemben. (Prédikátor könyve 2, 7)
Így nagyobb és gazdagabb lettem, mint bármelyik elõdöm Jeruzsálemben, s közben a bölcsességem is megmaradt. (Prédikátor könyve 2, 9)
Meg aztán: ha ketten együtt hálnak, egymást melengetik; de hogy melegedne föl, aki egymaga van? (Prédikátor könyve 4, 11)
Se vége, se hossza nem volt a népnek, a sokadalomnak, amelynek élén állt. De a késõbbiek mégsem lelték benne örömüket. Valóban, ez is hiábavalóság és szélkergetés! (Prédikátor könyve 4, 16)