Löydetty 4684 Tulokset: Mel
Aztán elhatározta a sokaság, hogy még hét napon át folytatja az ünneplést, és ezt nagy örömmel meg is tartották. (Krónikák II. könyve 30, 23)
Hiszkija újjászervezte a papi és a levitai osztályokat eredeti osztályaiknak megfelelõen; akár papok voltak, akár leviták, mind a szerint a szolgálat szerint, amelyet az égõ- és a közösségi áldozatok bemutatásakor elláttak. Nekik kellett szolgálatot teljesíteniük, hála- és dicsõítõ éneket zengeni az Úr hajlékának kapuiban is. (Krónikák II. könyve 31, 2)
Izrael és Júda fiai közül azok, akik Júda városaiban laktak, szintén megadták a tizedet a marhából és a juhból, meg a tizedet is azokból a fogadalmi ajándékokból, amelyeket az Úrnak, az õ Istenüknek szenteltek. Amikor meghozták, külön-külön halmokba rakták. (Krónikák II. könyve 31, 6)
Koré levita, Jimna fia, a keleti ajtónálló felügyelt azokra az adományokra, amelyeket önként ajánlottak fel az Istennek. Az õ dolga volt az Úrnak szánt adományok és a szent részek kiosztása. (Krónikák II. könyve 31, 14)
Minden munkájában, amelyet a templomi istentisztelet, a törvény és a rendeletek érdekében kezdeményezett, Istenének tetszését kereste, és teljes odaadást tanúsított, ezért is volt sikere. (Krónikák II. könyve 31, 21)
Erre tömérdek népet összegyûjtöttek, és elrejtették az összes forrást, meg a patakot is, amely a táj közepén folyt. Így gondolkodtak: "Ne találjanak Asszíria királyai bõséges vizet, ha ide jönnek!" - (Krónikák II. könyve 32, 4)
Majd serényen hozzálátott, és újjáépítette a szétomlott falakat, bástyákat emelt, kívül meg egy másik falat. Dávid városában megerõsítette a Millót. Azután hajítófegyvereket készíttetett nagy mennyiségben, meg pajzsokat. (Krónikák II. könyve 32, 5)
Ezek után Szancherib, Asszíria királya, aki alattvalóival együtt Lachisnál állt, elküldte szolgáit Jeruzsálembe, Hiszkijához, Júda királyához és egész Júdához, amely Jeruzsálemben tartózkodott. Ez volt az üzenet: (Krónikák II. könyve 32, 9)
Atyáim népeket irtottak ki. Összes isteneik között melyik volt az, aki ki tudta szabadítani népét a kezembõl? Hát éppen a ti Istenetek tudna megmenteni benneteket a kezemtõl? - (Krónikák II. könyve 32, 14)
Hangosan, zsidó nyelven kiáltoztak Jeruzsálem népéhez, amely a falakon állt. Meg akarta õket ijeszteni és félemlíteni, hogy elfoglalhassa a várost. (Krónikák II. könyve 32, 18)
Úgy beszéltek Jeruzsálem Istene ellen, ahogyan a föld népeinek istenei ellen szoktak, melyek csak emberi kezek alkotásai. (Krónikák II. könyve 32, 19)
De amikor Bábel fejedelmei követeket küldtek hozzá, hogy érdeklõdjön a csodajel után, amely az országban történt, elhagyta õt az Isten. Próbára akarta tenni, hogy megismerje mindazt, ami a szívében volt. (Krónikák II. könyve 32, 31)
