Löydetty 4684 Tulokset: Mel
Az õ fiának csupán egyetlen törzset hagyok, hogy szolgámnak, Dávidnak mindig maradjon égõ mécsese színem elõtt Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet nevem hajlékául kiválasztottam. (Királyok I. könyve 11, 36)
A fiatalok, akik vele nõttek fel, ezt a választ adták neki: "Így kell beszélni a néppel, amely azt mondta neked: Atyád megnehezítette jármunkat, azért te könnyíts rajta, így kell beszélni velük: A kisujjam vastagabb atyám derekánál. (Királyok I. könyve 12, 10)
a király kemény választ adott a népnek, s figyelmen kívül hagyta a tanácsot, amelyet a vének adtak neki. (Királyok I. könyve 12, 13)
A király nem vetett ügyet a népre. De az Úr vezette így, hogy valóra váltsa ígéretét, amelyet az Úr a silói Achija által Jerobeámnak, Nebat fiának tett. (Királyok I. könyve 12, 15)
Egy ünnepnapot is bevezetett, a nyolcadik hónapban, mégpedig a tizenötödik napon, a júdabeli ünnepnek megfelelõen. Maga ment fel az oltárhoz. Így tett Bételben, hogy a bikáknak, amelyeket csináltatott, áldozatot mutasson be. Aztán a magaslatok papjait, akiket õ rendelt, Bételbe telepítette. (Királyok I. könyve 12, 32)
Fölment az oltárhoz, amelyet épített, a nyolcadik hónap tizenötödik napján, amelyet maga gondolt ki; s ünnepet rendezett Izrael fiainak, és fölment az oltárhoz áldozatot bemutatni. (Királyok I. könyve 12, 33)
Amikor a király meghallotta a vészjósló szavakat, amelyeket az Isten embere a bételi oltárra mondott, kinyújtott keze megmerevedett, nem tudta visszahúzni. (Királyok I. könyve 13, 4)
Az oltár pedig megrepedt és a hamu szétszóródott, a szerint a jel szerint, amelyet az Isten embere adott az Úr megbízásából. (Királyok I. könyve 13, 5)
Mert az Úr szava megparancsolta: Se ételt ne egyél, se italt ne igyál, és az úton se térj vissza, amelyen jöttél." (Királyok I. könyve 13, 9)
Így más utat választott, s nem azon az úton ment vissza, amelyen Bételbe érkezett. (Királyok I. könyve 13, 10)
Élt Bételben egy öreg próféta. Fiai fölkeresték, és mind elbeszélték neki, amit az Isten embere azon a napon Bételben tett, s a szavakat is, amelyeket a királyhoz intézett. (Királyok I. könyve 13, 11)
Amikor elbeszélték apjuknak, apjuk így szólt hozzájuk: "Melyik úton ment el?" Fiai megmutatták neki az utat, amelyen Isten embere, aki Júdából érkezett, elindult. (Királyok I. könyve 13, 12)
