Löydetty 123 Tulokset: Manassze
Gileád fele, valamint Astarot és Edrei, Og székhelyei Básánban Manassze fia, Machir fiainak jutott örökrészül, Machir fiai felének, nemzetségeik szerint. (Józsue könyve 13, 31)
József fiai két törzset alkottak: Manassze és Efraim. Lévi fiainak nem adtak részt a földbõl, csupán várost lakóhelyül, s körülötte legelõt nyájaik és jószáguk számára. (Józsue könyve 14, 4)
továbbá azok a városok, amelyeket Manassze fiainak örökrészében fenntartottak Efraim fiainak, ezek a városok és a hozzájuk tartozó helységek. (Józsue könyve 16, 9)
A sorsvetés Manasszéra esett, mivel õ volt József elsõszülötte. Manassze elsõszülöttének és Gileád apjának, Machirnak Gileád földje és Básán jutott osztályrészül, mint vitéz harcost ez illette meg. (Józsue könyve 17, 1)
Manassze többi fiai is kaptak részt, nemzetségeik jelentõségétõl függõen: Abiezer fiai, Helek fiai, Aszriel fiai, Sechem fiai, Hefer fiai, Semida fiai; ezek voltak József fia, Manassze férfi leszármazottainak nemzetségei. (Józsue könyve 17, 2)
Celofchadnak, Hefer fiának, aki Manassze fia; Machir fiának, Gileádnak volt a fia, nem voltak fiai, csak lányai, név szerint Machla, Noa, Hogla, Milka és Tirca. (Józsue könyve 17, 3)
Mert Manasszénak a lányai is kaptak örökrészt a fiai között. Gileád földjét Manassze többi fia kapta. (Józsue könyve 17, 6)
Manassze határa Áser mellett Michmetat felé húzódott. Szichemmel szemközt onnan jobbra a Tappuach forrásánál fekvõ Jasib felé; (Józsue könyve 17, 7)
Tappuach vidéke Manasszéé volt, de Manassze határán maga Tappuach Efraim fiaié; (Józsue könyve 17, 8)
a határ most a Kána patakhoz kanyarodott [a pataktól délre terültek el Efraim fiainak a városai, továbbá azok, amelyeket Efraim Manassze városai közt birtokolt, Manassze földje pedig a pataktól északra terült el], végül a tengernél ért véget. (Józsue könyve 17, 9)
Efraim délen volt, Manassze pedig északon, s a tenger volt a határ. Északon érintkeztek Áserral, délen pedig Isszachárral. (Józsue könyve 17, 10)
Mivel Manassze fiai nem tudták ezeket a városokat elfoglalni, a kánaániaknak sikerült továbbra is ezen a földön maradniuk. (Józsue könyve 17, 12)