Löydetty 505 Tulokset: Mózes
Mózes elment, és e szavakat intézte egész Izraelhez, (Második Törvénykönyv 31, 1)
Aztán Mózes maga elé hívatta Józsuét, s egész Izrael jelenlétében így szólt hozzá: "Légy bátor és erõs! Mert te vezeted be ezt a népet arra a földre, amelyre az Úr megesküdött atyáiknak, hogy nekik adja, s te osztod szét köztük örökségképpen. (Második Törvénykönyv 31, 7)
Aztán Mózes leírta ezt a törvényt, s átadta a papoknak, Lévi fiainak, akik az Úr szövetségének ládáját vitték, és Izrael véneinek, ezzel az utasítással: (Második Törvénykönyv 31, 9)
Aztán így szólt az Úr Mózeshez: "Nézd, napjaid a halál felé hajlanak. Hívasd Józsuét, s menjen be a megnyilatkozás sátorába, hogy kiadhassam neki parancsaimat!" Mózes és Józsue tehát beléptek a megnyilatkozás sátorába. (Második Törvénykönyv 31, 14)
Mózes tehát leírta a következõ éneket, s megtanította rá Izrael fiait. (Második Törvénykönyv 31, 22)
Amikor Mózes elkészült vele, hogy ezt a törvényt szó szerint leírja egy könyvbe, (Második Törvénykönyv 31, 24)
Mózes megparancsolta a levitáknak, akik az Úr szövetségének ládáját vitték: (Második Törvénykönyv 31, 25)
Ekkor Mózes hangosan kihirdette Izrael egész közösségének a következõ ének szavait, egészen végig. (Második Törvénykönyv 31, 30)
Mózes tehát ment, s hangosan elõadta a népnek ennek az éneknek minden szavát, õ és Józsue, Nun fia. (Második Törvénykönyv 32, 44)
Amikor Mózes elkészült vele, hogy ezeket a szavakat mind egész Izrael elé tárja, (Második Törvénykönyv 32, 45)
Ez az áldás, amellyel Mózes, az Isten embere halála elõtt megáldotta Izrael fiait. (Második Törvénykönyv 33, 1)
(Mózes törvényt szabott nekünk.) Jákob népe örökébe lépett, (Második Törvénykönyv 33, 4)
