Löydetty 529 Tulokset: Mózes és Kígyó

• Amikor Mózes lejött a Sínai-hegyrõl - a tanúság két kõtáblája Mózes kezében volt, amikor lejött -, Mózes nem tudta, hogy arcának bõre ragyogott, mivel vele beszélt. (Kivonulás könyve 34, 29)

• Amikor Áron és Izrael fiai látták, hogy Mózes arcának bõre ragyog, féltek a közelébe menni. (Kivonulás könyve 34, 30)

• De Mózes odahívta õket. Áron és a közösség elöljárói mind odamentek hozzá és Mózes beszélt velük. (Kivonulás könyve 34, 31)

• Ezután a többi izraelita is odament, és Mózes közölte velük mindazt, amit az Úr a hegyen neki mondott. (Kivonulás könyve 34, 32)

• Mikor aztán Mózes befejezte a hozzájuk intézett beszédet, befödte az arcát. (Kivonulás könyve 34, 33)

• Valahányszor Mózes az Úr elé lépett, hogy vele beszéljen, levette a leplet mindaddig, amíg ki nem jött. Amikor kijött, közölte Izrael fiaival mindazt, amit Isten mondott neki. (Kivonulás könyve 34, 34)

• Izrael fiai pedig látták, hogy Mózes arca sugárzik. De Mózes újra befödte arcát, amíg csak ismét be nem ment, hogy az Úrral beszéljen. (Kivonulás könyve 34, 35)

• Mózes összegyûjtötte Izrael fiainak egész közösségét, és így szólt hozzájuk: "Az Úr meghagyta, hogy ezt tegyük: (Kivonulás könyve 35, 1)

• Mózes még így beszélt Izrael közösségéhez: "Az Úr ezt parancsolja: (Kivonulás könyve 35, 4)

• Minden férfi és nõ, akit a szíve arra indított, hogy segítsen megvalósítani, amit az Úr Mózes által parancsolt, hozzájárult valamivel. Izrael fiai úgy adták ezt, mint önkéntes adományt az Úrnak. (Kivonulás könyve 35, 29)

• Mózes így szólt Izrael fiaihoz: "Nézzétek, az Úr név szerint kiválasztotta Becaleelt, Uri fiát, Hur unokáját Júda törzsébõl, (Kivonulás könyve 35, 30)

• Mózes ezután hívta Becaleelt, Oholiábot és a többi hozzáértõ embert, akiknek az Úr mûvészi tehetséget adott, s akiket a szívük arra indított, hogy hozzálássanak a munkához. (Kivonulás könyve 36, 2)