Löydetty 40 Tulokset: Korában

  • Aza történetének többi részét, gyõzelmeit és amiket csak végbevitt, mind följegyezték Júda királyai történetének könyvében. Öreg korában betegeskedett a lábával. (Királyok I. könyve 15, 23)

  • Tola fiai: Uzi, Refaja, Jeriel, Jechmáj, Jibezám és Semuel, Tola nemzetségének fejei, vitéz férfiak, nemzetségük szerint. Számuk Dávid korában 22 600 volt. (Krónikák I. könyve 7, 2)

  • Amacja huszonöt éves korában lett király, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának, aki jeruzsálemi volt, Jehoaddán volt a neve. (Krónikák II. könyve 25, 1)

  • Hiszkija huszonöt éves korában lépett trónra, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának Abija volt a neve és Zecharja leánya volt. (Krónikák II. könyve 29, 1)

  • Manassze tizenkét éves korában lépett a trónra, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. (Krónikák II. könyve 33, 1)

  • Ámon huszonkét éves korában lépett a trónra, és két esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. (Krónikák II. könyve 33, 21)

  • Jozija nyolcéves korában lépett a trónra, és harmincegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. (Krónikák II. könyve 34, 1)

  • Így fejezte be Tobit dicsõítõ énekét. Tobit száztizenkét éves korában békében meghalt, és Ninivében temették el, illõ tisztességgel. (Tóbiás könyve 14, 1)

  • amíg érintetlen, hogy félre ne vezessék, s teherbe ne essék az apai házban; a férje mellett, nehogy görbe úton járjon, s asszony korában, nehogy meddõ legyen. (Sirák fia könyve 42, 10)

  • Nem lesz többé benne olyan gyermek, aki csak néhány napig él; sem öreg ember, aki ne töltené be élete napjait. Mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg; s aki nem éri meg a századik évét, az már átkozottnak számít. (Izajás könyve 65, 20)

  • Az országot a méd Dárius foglalta el hatvankét éves korában. (Dániel könyve 6, 1)

  • Heródesnek, Júdea királyának korában élt egy Abia osztályából való Zakariás nevû pap. Felesége Áron leányai közé tartozott, s Erzsébetnek hívták. (Lukács evangéliuma 1, 5)


“Temos muita facilidade para pedir, mas não para agradecer”. São Padre Pio de Pietrelcina