Löydetty 169 Tulokset: Királynak
Voltak, akik így beszéltek: "Kölcsönt kell vennünk földjeinkre és szõleinkre, hogy megfizethessük a királynak az adót. (Nehemiás könyve 5, 4)
Akkor egy ninivei ember elment, és tudtára adta a királynak, hogy én vagyok az, aki titokban eltemetem õket. Mihelyt neszét vettem, hogy a királynak tudomása van tetteimrõl és meg akar öletni, félelmemben elmenekültem. (Tóbiás könyve 1, 19)
"Szolgái vagyunk Nebukadnezárnak, a nagy királynak, és leborulunk elõtted. Tégy velünk, amint tetszik. (Judit könyve 3, 2)
(1a) Achasvéros nagykirály uralkodásának 2. évében, Niszan hónap elsõ napján álmot látott Mardokeus, Jairnak a fia, (aki) Simi fia volt, az meg Kis fia. Benjamin törzsébõl származott, (1b) Szuzában lakó zsidó ember volt, egy tekintélyes férfi, aki a királyi udvarban teljesített szolgálatot. (1c) Azok közé az elhurcoltak közé tartozott, akiket Babilon királya, Nebukadnezár vitt fogságba Jechonjával, Júdea királyával egyetemben. (1d) Ez volt az álma: kiáltozás és lárma, mennydörgés és földrengés, nagy felfordulás az egész földön. (1e) Egyszer csak elõkerült két hatalmas sárkány, s mind a kettõ készen állt a támadásra. Rettenetesen üvöltöttek. (1f) Ordításuk arra indította a népeket, hogy harcoljanak az igaz nép ellen. (1g) A sötétség és a homály napja volt! Szorongás és aggódás, félelem és nagy rettegés volt a földön. (1h) Az igazak egész népe rettegett a rá váró veszedelemtõl, várta pusztulását és hívta az Istent. (1i) Könyörgésükre egy kis forrás bõvízû, nagy folyóvá dagadt. (1k) Fényesség támadt, felvirradt a nap, s a megalázottak fölemelkedtek és eltiporták a hatalmasokat. (1l) Mardokeus az álom után fölébredt, s azon gondolkodott, hogy mi lehet Isten szándéka. Minden figyelmét arra fordította - késõ éjszakáig -, hogy behatoljon értelmébe. (1m) Mardokeusnak az udvarban volt a szállása a király két eunuchjával, Bigtannal és Teressel, akik a palota õrei voltak. (1n) Hallotta beszélgetésüket, kifürkészte tervüket és megtudta: arra készülnek, hogy kezet vessenek Achasvéros királyra. Jelentette a dolgot a királynak. (1o) A király kérdõre vonta a két eunuchot, s amikor beismerték, halállal büntette õket. (1p) A király följegyeztette a történeteket az események könyvébe, de Mardokeus is írásba foglalta az eseményt. (1q) Aztán a király megajándékozta Mardokeust, és megbízta, hogy teljesítsen szolgálatot a palotában. (1r) Ámán azonban, az agagita Hamdatának a fia, aki kedves embere volt a királynak, a király két eunuchja miatt a vesztére tört Mardokeusnak. (Eszter könyve 1, 0)
Tetszett a tanács a királynak és a fejedelmeknek, és a király Memukán tanácsa szerint járt el. (Eszter könyve 1, 21)
A király körül szolgálatot teljesítõ udvari emberek ezért így szóltak hozzá: "Hadd keressünk a királynak szép szûz leányokat. (Eszter könyve 2, 2)
s az a leány, aki megtetszik a királynak, legyen Vasti helyett a királyné." Tetszett a királynak a beszéd, és így is tettek. (Eszter könyve 2, 4)
Ámán akkor így szólt Achasvéros királyhoz: "Királyságod megszámlálhatatlan népe között él a tartományokban szétszórtan és elkülönülten egy nép. Törvényük különbözik minden más népétõl, s a királyi rendeleteket sem tartják meg. Ezért nem válik javára a királynak, ha nyugton hagyja õket. (Eszter könyve 3, 8)
Ha valóban tetszésre találtam a király szemében, s úgy tetszik a királynak, hogy meghallgassa kérésemet és teljesítse kívánságomat, akkor jöjjön el a király Ámánnal együtt holnap is arra a lakomára, amelyet rendezek, aztán majd holnap megmondom a királynak kérésemet." (Eszter könyve 5, 8)
Ezért Ámán így válaszolt a királynak: "Annak az embernek, akit a király ki akar tüntetni, (Eszter könyve 6, 7)
Harbona, az egyik eunuch, aki épp szolgálatára volt a királynak, így szólt: "Lám, Ámán házában áll egy 50 könyök magas bitófa, amelyet Ámán Mardokeus számára készíttetett, aki a király javát szolgálta." A király elrendelte: "Akasszátok fel rá!" (Eszter könyve 7, 9)
Aki azt mondja a királynak: "Te istentelen!" A nemeseknek meg: "Ó, ti gonosztevõk!" (Jób könyve 34, 18)
