Löydetty 14647 Tulokset: Kő

• Minden olyan bûncselekménynél, amely szarvasmarhára, szamárra, juhra, ruhára vagy bármilyen más elveszett dologra vonatkozik, amelyrõl valaki azt állítja, hogy az övé, a vitát Isten elé kell hozni. Akit Isten bûnösnek nyilvánít, az fizessen kétszeres kártérítést a másiknak. (Kivonulás könyve 22, 8)

• akkor az Úr elõtti eskü döntsön kettõjük között, hogy az illetõ nem vette el a másikét. A tulajdonos vigye el, ami megmaradt, a másiknak nem kell kártérítést fizetnie. (Kivonulás könyve 22, 10)

• Ha vadállat tépte szét és ezt bizonyítani tudja, akkor a kárt nem kell megtérítenie. (Kivonulás könyve 22, 12)

• Ha azonban kölcsönkérte a másiktól, és eltörik valamelyik tagja vagy elpusztul, akkor, ha a tulajdonos nem volt jelen, teljes kártérítésre van kötelezve. (Kivonulás könyve 22, 13)

• Ha a tulajdonos jelen volt, nem kell kártérítést fizetnie. Ha a tulajdonos kölcsönzõ, akkor kapja meg a kölcsönzési díjat. (Kivonulás könyve 22, 14)

• Ha valaki egy hajadont, aki még nincs eljegyezve, elcsábít és vele hál, fizesse meg a jegyajándékot és vegye el. (Kivonulás könyve 22, 15)

• Aki állattal közösül, lakoljon halállal. (Kivonulás könyve 22, 18)

• Aki más isteneknek áldozatot mutat be, azon be kell tölteni az átkot. (Kivonulás könyve 22, 19)

• Ha a népembõl való szegénynek, aki közötted él, pénzt kölcsönzöl, ne viselkedj vele szemben uzsorás módjára. Ne követelj tõle kamatot. (Kivonulás könyve 22, 24)

• Ha embertársad köntösét zálogba veszed, napszálltakor add vissza neki. (Kivonulás könyve 22, 25)

• Ez az egyetlen takarója, amelybe beburkolja testét. Különben mi alatt hálna? Ha hozzám kiált, meghallgatom, mert irgalmas vagyok. (Kivonulás könyve 22, 26)

• Istent ne káromold, néped vezetõjét ne átkozd. (Kivonulás könyve 22, 27)